További Magyar cikkek
A politikusoktól érkezõ üzenetek is azt sugallják, hogy nem lesz nagy durranás a gázpiacon az elvileg 2007. július 1-jére datált teljes nyitás – mondta Kovásznay László, a Centrex Hungária kereskedelmi igazgatója a GasCon 2007 gázpiaci konferencián. A szakértõ szerint a fogyasztók és a gázpiaci szereplõ vállalkozások terhei sem csökkennek.
Maga a kormányzat hivatalosan sem kecsegteti azokat, akik a hazai áram- és gázpiac mihamarabbi teljes liberalizációját várják. A konferencia nyitó elõadásában a gazdasági tárca osztályvezetõje, Zarándy Tamás azt mondta: bár hazánk az uniós elvárásoknak megfelelõen ez év július 1-jétõl határozta meg a villamosenergia- és a gázpiac teljes liberalizációját, ez az árampiacon csak jövõ januártól történik meg, míg a gázpiac csak 2008 közepén, a fûtési szezon után nyílhat meg teljesen.
A korábbi gáztörvény elvileg 2007. július 1-jétõl minden fogyasztó feljogosított arra, hogy szabadon vásároljon gázt. Kérdés azonban, hogy technikai szinten biztosított-e, lesz olyan cég, amely a lakossági fogyasztónak gázt fog adni, mondta a minisztériumi szakember.
Túlzott remények, mérsékelt verseny
Kétséges azonban, hogy ez a deklarált teljes liberalizáció a valóságban érezhetõ lesz-e. Bogya Zoltán, a Magyar Energia Hivatal szaktanácsadója egy kerekasztalbeszélgetésen egy tanulmányt ismertetve arról beszélt, a korlátozott kínálat miatt sem Magyarországon, sem az unióban nem várható számottevõ verseny. Hazánkban például a fogyasztás nagy részét fedezõ import jórészt ugyanabból a forrásból származik, bár elvileg bõvíthetõ lenne a beszerzések köre.
Túlzott reményekkel várják a piaci szereplõk és a piacra belépni vágyó szolgáltatók a versenyt, vélekedett Szemán Barna, a versenyhivatal irodavezetõje. Szerinte a liberalizáció eléri ugyan a célját, de csak fokozatosan. A verseny – aminek érvényesülését nehezíti az, hogy a gáznak nincs olyan nyilvános piaci jegyzésára, mint például az olajnak – mellett az államnak akítv szabályozói szerepet kell játszania a piac tökéletes mûködése érdekében, hogy például a vállalkozók a lehetõ legkönnyebben férhessenek hozzá a piachoz.
Az árak ismeretének hiányával nemcsak a versenyhatóságnak, hanem a piaci szereplõknek is problémáik vannak. Nem ismerjük a gázárat, nem tudjuk, ki mennyiért veszi, mennyiért adják külföldön – panaszkodott Láng Géza, az ország harmadik legnagyobb gázpiaci fogyasztójának, a Nitrogénmûvek Zrt.-nek az energetikai fõmunkatársa. A cégük ennek ellenére már az eddigi részleges piacnyitásnak is a haszonélvezõje volt, míg a teljes nyitástól azt várja, meg fog nõni az alapdíjak mértéke. A fogyasztó által fizetett gáz ára akár éven belül is változhat.
Lesz-e lakossági szolgáltató?
A gázpiac 3,2 millió fogyasztójából csak 170 ezer nem lakossági vásárló, vagyis a piacnyitás a háztartások jelentõs részét is érinteni fogja. A lakossági fogyasztókat – akik július elsejétõl jogosultak a szabad piacon részt venni – nem lehet arra kötelezni, hogy másik ellátót válasszanak, ez stresszhelyzetet okozna nekik – vélekedett Szilágyi Zsombor, az Emfesz Kft. munkatársa. A szakértõ szerint az új földgázpiaci modell, ha globálisan nézzük, kitûnõ, a részletei azonban számos kérdést hagynak nyitva, így egyebek mellett nem tisztázott, hogy milyen hosszú legyen az átmeneti idõszak, mi legyen az egyetemes szolgáltatás tartalma.
Cégük ennek ellenére most is kétszáz fogyasztó szabad piaci ellátásának elõkészítésével foglalkozik, és várakozásaik szerint ez év végére a hazai földgázforgalom 20 százalék kerülhet ki a szabad piacról. Azonban Szilágyi is úgy érzi, hogy a piacon a cégükön kívül más lakossági ellátást nem fontolgat. Az viszont biztos, hogy Emfesz dolgozói lesznek az elsõ szabadpiaci fogyasztók, õk köbméterenként 50 forinttal olcsóbban kapják majd a gázt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
