További Magyar cikkek
1,1 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben a tavalyi év hasonló időszakához képest a magyar gazdaság – tette közzé előzetes adatként a KSH. A hivatal jelzi: a gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, így megbízhatóságának hibahatára ą 0,2 százalékpont. Mindenesetre aligha jó előjel, hogy az augusztusi, szintén minden várakozást alulmúló második negyedéves, 1,4 százalékos gyorsbecslés után a végleges adat 1,2 százalék lett.
Ha most esetleg felfelé lehet is korrigálni, a maximálisan elérhető 1,3 százalékos szám is bőven elmarad az elemzői várakozásoktól: az utolsó konszenzus 1,6 százalék volt.
Kevés a fény
Egyelőre hiányoznak a részletes adatok, így csak találgatni lehet, mi áll a nem várt visszaesés mögött – mondta az Indexnek Barcza György. A K&H vezető elemzője szerint biztos, hogy az építőipar jelentősen visszafelé húzta a növekedést, és látható, hogy a kiskereskedelmi forgalom, a fogyasztás is csökkent. Ez utóbbinál megszűnt az első két negyedévben még érezhető simítás, amikor sokan ugyan hitelből, de a megszorítások ellenére fenntartották korábbi fogyasztási színvonalukat.
Barcza György szerint általában is elmondható: a megszorítás nagyobbra sikeredett a vártnál. Az eredetileg tervezett 6,8 százalékos szint helyett 6 százalék közelébe sikerülhet leszorítani a hiányt, ám így a növekedési áldozat is nőtt.
Az ipari termelési adatok, a kiskereskedelmi adatok és különösen az építési szektor két számjegyű visszaesése már jelezte, hogy nem sok jóra lehet számítani – kommentálta a 11 éves negatív rekordot jelentő adatot Bebesy Dániel. A CIB elemzője az egyébként jelentős szórást mutató előrejlezésekből felépülő 1,6 százalékos konszenzusban a pesszimistábbak közé tartozott, az általa várt 1,4 százalékos adat azonban még mindig azt jelentette volna, hogy a második negyedév volt a mélypont.
Hirtelen megugrást a negyedik negyedévtől sem lehet várni, bár arra számítunk, hogy a növekedési ütem akkor már felfelé indul – mondta az elemző. Hangsúlyozta: a konvergenciaprogramba foglalt kormányzati becslés - amely korábban konzervatívnak tűnt -, az idei év egészére 2,2 százalékos bővüléssel számolt, de ma már irrealitás. Az éves növekedés 1,5 százalék lehet.
Hasonló éves ütemet vár Barcza György, és az elemzők abban is egyetértenek: jövőre sincs esély visszakapaszkodni a 3 százalék körüli szint közelébe. Barcza György most 2,3 százalék körüli értéket becsül. Régiós versenytársainkat biztos nem közelítjük meg, a kérdés az, hogy az eurózónával lépést tudunk-e tartani, de ez nem konvergencia – mondta Bebesy Dániel.
Mit lép a jegybank?
A CIB elemzője szerint nehéz helyzetbe került a kamatról legközelebb 26-án döntő monetáris tanács. Egyszerre kell figyelembe venniük, hogy a növekedési ütem jóval a potenciális szint alá süllyedt, ami kamatcsökkentést indokolna, másfelől meg azt, hogy az infláció váratlanul ismét felfelé indult októberben. Bebesy Dániel kiemelte: a hazai tapasztalatok alapján a monetáris politika kevésbé képes a növekedés ösztönzésére, mint más országokban.
Az újabb növekedési elméletek foglalkoznak azzal, hogy az intézményi struktúra – az államigazgatáson túl ideértve a politikai berendezkedést – mekkora gátat képezhet a potenciális szint elérésében. Magyarországon biztosan ennek is komoly szerepe van – véli Bebesy Dániel. Szerinte adóreform és a versenyképességet szolgáló egyéb intézkedések nélkül elképzelhetetlen a növekedési ütem magasabb fokozatba kapcsolása.
Nem aggódik a PM
A harmadik negyedéves GDP-adatok azt mutatják, a gazdaság túl van a növekedési mélyponton, a rövid bázisú növekedési index, az előző negyedévhez mért bővülés ugyanis 0,3 százalék lett a megelőző negyedévi 0,1 százalékot követően, találta meg a kormány számára kedves számot Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője. Pichler Ferenc szerint látható, hogy a kormány által meghirdetett fiskális konszolidáció sikeresen halad.
A növekedési veszteség jelentős részben az állam teljesítményének, az állami, nem piaci szolgáltatások visszaszorulásának, azaz a kisebb állam megvalósulásának a következménye, ami az államháztartás reformjának fő célkitűzése, mondta Pichler. Hozzátette: a korábbinál kisebb állam egy szintet elérve tovább már nem csökkenti a GDP bővülési ütemét, a növekedés így ismét gyorsulni kezd: jövőre 2,8 százalékig, 2009-ben 4 százalék fölé.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
