További Magyar cikkek
A negyedéves számítások alapján Magyarország bruttó hazai terméke 2007 III. negyedévében 0,9 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 1,0 százalékkal növekedett. A növekedés húzóerejét az ipar 7,4 százalékos teljesítménynövekedése jelentette, ami továbbra is meghatározó mértékben járult hozzá a korábbi negyedévekhez hasonlóan jelentős, 14,6 százalékos exportnövekedéshez. A háztartások végső fogyasztása 2,0 százalékkal csökkent.
Három szűk negyedév
Az első három negyedévben a bruttó hazai termék 1,5%-kal emelkedett. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 2,5%-kal, a szolgáltatásoké 1,1%-kal növekedett. A végső fogyasztás 2,9%-kal csökkent, a háztartások fogyasztása 2,4%-os visszaesést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 0,1%-kal nőtt, a belföldi felhasználás stagnált. Az export 15,7%-kal, az import 13,7%-kal bővült.
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál lassabban, 0,4 százalékkal nőtt. Ezen belül az ipar hozzáadott értéke továbbra is dinamikusan, 7,4 százalékkal bővült. A feldolgozóipar a többi ágazatot messze meghaladó mértékben, 8 százalékkal növekedett, elsősorban a dinamikusan bővülő exportértékesítés következtében. A mezőgazdaság teljesítménye ugyanakkor – elsősorban az aszály miatt – 18 százalékkal esett vissza. Az építőipar hozzáadott értéke a második negyedévi tendenciát folytatva, de annál gyorsabb ütemben csökkent (15,2%-kal). A termelés csökkenése az építőipar minden területén jellemző volt, de különösen az egyéb építmények (autópályák, autóutak) építése esett vissza. Ebben elsősorban a korábbiaktól jelentősen elmaradó állami megrendelések játszottak szerepet.
A GDP felhasználási oldalát tekintve a III. negyedévben a végső fogyasztás 2,3 százalékkal esett vissza. A végső fogyasztás összetevői közül a háztartásoké 2,0 százalékkal csökkent. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 0,8 százalékkal mérséklődött, míg a kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások 7,1 százalékkal, az előző negyedévben mértnél kisebb ütemben csökkentek. A végső fogyasztás másik összetevője, a közösségi fogyasztás szintén kisebb (3,8 százalékos) csökkenést mutat, mint az előző negyedév adata.
A jövő aggasztóbb, mint a jelen
Ezekből az adatokból még nem látszik a jövő, de legalábbis az nem, hogy mitől jöhetne újra lendületbe a magyar gazdaság – mondta az Indexnek Samu János. A Concorde makroelemzője szerint jövőre elérhető a 2,5-3 százalék közötti növekedési ütem, de ez döntően a bázishatásnak lesz köszönhető. Azaz ha valóban nem lesz további megszorítás, elkezdődik néhány nagyobb állami beruházás, és még aszályos év sem jön, akkor egyfajta automatizmust jelent ez a fajta sebességváltás. A szakértő szerint ami hiányzik, az pontosan az, hogy mitől élénkülne a vállalkozói-beruházási kedv a privát szektorban. Az adórendszerhez nem nyúltak, a vállalati hangulatfelmérésekben sincs változás.
A beruházások visszaesése miatt aggódik Vojnits Tamás, a jövőre 2,5 százalékos növekedést prognosztizáló OTP vezető elemzője is, aki szerint az adatok különösen annak fényében nem túl biztatóak, hogy a megszorítások következményei a gazdasági szféra várakozásaiba már több mint egy éve beépülhettek. A szakértő szerint a számok azt mutatják: a megszorítások hatása a korábban vártnál hosszabban nyúlik el, egyebek között a lakossági fogyasztásban, ahol könnyen elképzelhető, hogy a 2008 első negyedévei sem hoznak emelkedést.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
