Pandora, Gabriella
-3 °C
3 °C

Feléli nem várt eredményeit a kormány

2007.10.19. 07:46
Miközben büszkén hirdeti a kormány, hogy megfelelő ütemben (a tervekkel összhangban) halad az államháztartási hiány lefaragása, aközben egyre inkább látszik: ha következetes lenne a fiskális fegyelem, akkor a most tervezettnél jelentősen nagyobb lehetne a deficitcsökkenés mértéke az idén és 2008-ban is. A következő évre benyújtott költségvetés arról árulkodik, hogy a terven felüli államháztartási bevételeket teljes egészében elkölti a kormány. Ez a megoldás a másik két lehetséges kimenethez képest (adócsökkentés, illetve terven felüli deficitcsökkentés) közgazdasági szempontból a legkedvezőtlenebb. Az elemzők éppen ezért arra számítanak, hogy 2009-2010-ben az államháztartási hiány a bruttó hazai termék arányában újra felfelé veheti az irányt.

A kormány a tavalyi államháztartási hiánycél ügyében (kommunikációs) sikert tudott felmutatni (a 10,1 százalékos GDP-arányos tervet a 9,2 százalékos ténnyel jócskán alullőtte) és erre készül idén is: 6,8 százalékos, a konvergenciaprogramban szereplő terv helyett legfeljebb 6,4 százalék lesz a hiány az uniós módszertan szerint. A probléma ugyanakkor az, hogy a szigorú fiskális gazdálkodás tavalyi tapasztalatainak, illetve többek között a gazdaság kifehérítésének várt feletti költségvetési sikeréből idénre jóval alacsonyabb deficitszám is kijöhetne, ahogy ezt már egy fél éve rebesgetik az elemzők.

Az elmúlt években a legpontosabb államháztartási hiányprognózisokat adó jegybanki stáb a májusi inflációs jelentésben idénre 6 százalékos, jövőre 4 százalékos előrejelzést adott. Más elemzők még ennél is optimistábbnak tűnő kimenetelt láttak: április végén például Samu János, a Concorde elemzője 5,5 százalékos, illetve 3,9 százalékos hiányprognózist fogalmazott meg. A brókercég egyébként mostanra 6 és 4,1 százalékra emelte vissza "jóslatát". Ez azt az általunk is osztott aggodalmat tükrözi, hogy a vártnál kedvezőbb bevételi oldali eredményeket a költekezés fokozására használja fel a kormány.

Ennek egyik ékes példája az egy hónappal ezelőtti államháztartási sajtótájékoztató volt. Ott amellett, hogy a Pénzügyminisztérium bejelentette: mintegy 186 milliárd forint lesz a többletbevétel a tervezettnél magasabb infláció és a feketegazdaság elleni hatékonyabb küzdelem nyomán, rögtön megjelölte azt is, hogy mire költik el a GDP arányában mintegy 0,7 százaléknyi forrást. (Érdekesség, hogy amellett, hogy a kormányfő egy nappal korábban az oktatási és az egészségügyi kiadások fokozását ígérte, lényegében teljesen más célokra jut a pénzből.) Meg kell jegyezni, hogy ezen kiadások egy részét előbb-utóbb úgyis meg kellett volna lépni, de az intézkedések mégsem az államháztartási fegyelem irányába mutatnak. A MÁV kistafírozása például szemlátomást nem jár együtt a hatékonyság fokozásával, ami a jövőbeli kiadási determináció szempontjából kifejezetten rossz hír.

Ez nem szigor

A fentieknek fényében látható, hogy jövőre is csak látszólag tartja a kormány a pénzügyi szigort. Egyrészt azért, mert a költségvetés gyakorlatilag arra a hiánycélra van komponálva, ami egy éve is élt már, vagyis az azóta felmerült bevételi többletet teljesen elnyeli a büdzsé. (A 4,3, illetve a 4,1 százalék közötti különbség kizárólag a kamatkiadások csökkenésére vezethető vissza.) Másrészt a jövő évi deficitszám jelentős csökkenésének döntő részben az az oka, hogy olyan egyszeri tételektől mentesül a büdzsé (pl. MÁV-tőkeemelés, Gripen-bérlés költsége, visszafogott autópálya-kiadások), amelyek idén még felmerülnek.

"Minek jobbat (alacsonyabb hiányszámokat - a szerk.) elérni, ha ezt (a konvergenciaprogramban szereplőt) ígértük, úgyis nagy a népszerűségvesztés" - élte bele magát a kormányoldal helyzetébe Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője. Õ egyébként éppen emiatt csak lényegében a kormányzati prognózissal egyező deficitelőrejelzéseket fogalmaz meg idénre és jövőre.

További adalék arra, hogy a kormányzat a többletbevételeket kiadásnövelésre fordítja: a PM által most frissített 2009-2011 közötti nominális GDP-prognózisok 4-500 milliárd forinttal emelkedtek a költségvetési törvényjavaslatban a három héttel ezelőttihez képest, miközben a deficitprognózisok nem változnak. (Igaz, ez nem jelentős tétel, de némi puffert azonban ez is jelenthet a többletköltekezésre.)

Mindenki lazítana

Mutatja a lazítás irányába történő gondolkodást az is, hogy tegnap (Matolcsy György, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere mellett) több szocialista képviselő is a fiskális szigor eltúlzottságára utalt finoman. Göndör István például úgy fogalmazott, nem biztos, hogy osztályelsőnek kell lennünk a konvergenciaprogram teljesítésében. (Megjegyezzük, hogy az elmúlt évek teljesítményének fényében osztályelsőségről beszélni aligha életszerű.)

A kiadások belehízása a többletbevételek adta mozgástérbe több szempontból is a legrosszabb kimenet. Az állam súlya a gazdaságban tovább emelkedik, ennek pedig a növekedésre vonatkoztatva kedvezőtlen hatása van, így hosszabb távon a konszolidáció tartósságát veszélyezteti. A terv feletti államháztartási bevételeket például arra fordíthaná a kormány, hogy ezzel 2008-2009 során a strukturális reformok (elsősorban nyugdíj, önkormányzatok, oktatás, szociálpolitika) kockázataira képezzenek ellensúlyt, illetve az adóreform keretében meg lehetne kezdeni az (óvatos!) köztehermérséklést.

Úszhat, amit eddig elértek

Alternatív megoldásként ott van a deficitpálya realitásokhoz igazítása is, ami meredekebb hiánycsökkentést, így gyorsabban csökkenő adósságterhet jelentene - ez a gazdaságpolitika (nem túl erős) hitelességének építését is szolgálhatná.

Amint azt számos elemző és a hitelminősítő intézetek is jelezték, a 2009-es és 2010-es európai és magyar parlamenti választásokkal kapcsolatos költekezési kockázatok továbbra is jelen vannak, amelyek 4 százalék körüli szinten megakaszthatják a deficitcsökkentési pályát, vagy meg is fordíthatják. Egyes nem publikus elemzői kommentárok már utalnak arra a lehetőségre, hogy 2009-től újra növekedésnek indul a deficit, különösképp akkor, ha a kiigazítás szerkezeti hibáit nem korrigálja a kormány, és tartósan alacsony növekedésen reked meg a magyar gazdaság.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?