Százmilliárdokkal több a hiány

Szerdán elfogadta a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét, és egyben elismerte az idei költségvetési célok tarthatatlanságát. Az euró bevezetéséhez szükséges konvergenciaprogramban szereplő - nyugdíjkorrekcióval csökkentett - 2,9 százalék helyett 2006-ban 4,7 százalék lesz az államháztartási hiány. Az idei eredményszemléletű deficit a kormányzat által eddig folyamatosan hangoztatott 3,6 százalék helyett 6,1 százalék lesz.

Nem választási

Veres János pénzügyminiszter a kormányülést követően kijelentette, nem készítettek választási költségvetést, az adóváltozások miatt kieső bevételeket a kiadások csökkentésével ellensúlyozzák. A hiány azért lesz nagyobb a korábban tervezettnél, mert "a kormány maximálisan figyelembe vette" az Eurostat eddig megismert elvárásait egyes - főként az autópálya-építésekhez kapcsolódó - tételek elszámolásáról.

Az idei, 3,6 százalékról 6,1 százalékra módosított eredményszemléletű, nyugdíjreformmal korrigált GDP-arányos hiányban 1,3 százalékpont a nyugdíjkorrekció hatása. A pénzforgalmi hiány 2005-ben a GDP 5 százaléka, 1 080 milliárd forint lesz az önkormányzatokkal együtt. Az autópályákhoz kapcsolódó elszámolások 1,9 százalékponttal növelték a hiányt.

A fennmaradó rész egyfelől azzal magyarázható, hogy a kormánynak ismét korrigálnia kell az áfabevételi terveket - ezúttal újabb ötvenmilliárddal csökkentették ezt a tétel -, másfelől azzal, hogy több kiadási tétel meghaladja a tervezettet. Ehhez adódik a közalkalmazottak 13. havi bérének elszámolása ügyében hozott Eurostat-döntés hatása.

Jövőre nagyobbat csökkentenek

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a korrigált számok alapján jövőre az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben, a GDP 1,4 százalékával csökken az eredményszemléletű hiány. A korrekcióra azért volt szükség, mert a kormányzat nem akar egyszeri tételekkel számolni a költségvetésben, mondta Veres. Ilyen egyszeri tétellel 2006-ban 415 milliárddal javították volna az egyenleget. Mivel ez elmarad, valamint átvállalják a Nemzeti Autópálya Rt. 169 milliárdos hitelét, a 2006-os pénzforgalmi szemléletű hiány 1580 milliárd forint lesz a korábban tervezett 998 milliárd forint helyett.

Az adóváltoztatásokból fakadó 300 milliárdos bevételkiesést a pénzügyminiszter közlése szerint az egyes fejezetek - minisztériumok és más országos hatáskörű szervek, valamint államigazgatási intézmények - működési költségeinek 10 százalékos, továbbá az úgynevezett fejezeti kezelésű előirányzatok 20 százalékos lefaragásával teremtik elő.

Többet költ magára az állam

Az állam "bürokratikus kiadásai" azonban abszolút értékben nem csökkennek jövőre. A kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott: az állami működési kiadások aránya idén a GDP 7 százaléka, jövőre ez 6,7 százalékra csökken. Csakhogy az idei GDP értéke 21 750-21 850 milliárd forint lesz, míg a jövő évi 23 200-23 300 milliárd forint. Így az állami működési költségek - a folyó áras GDP középértékén, vagyis 21 800 milliárdos 2005-ös és 23 250 milliárdos 2006-os adatokkal számolva - összegszerűen 1526 milliárd forintról 1557,8 milliárd forintra emelkednek.

Azt még nem lehet tudni, hogy ebből a növekményből mennyit visznek el a bérjellegű költségek, ugyanis a költségvetési szférában végrehajtandó béremelésről még nem állapodtak meg. Annak fedezetét azonban mindenképpen tartalmazza a költségvetés - húzta alá a pénzügyminiszter. Veres szerint a reálbérek 3-4 százalékkal emelkednek majd.

A kormány azzal számol, hogy jövőre a GDP 4 százalékkal nő, az infláció éves szinten 2 százalékos lesz; a pénzügyminisztériumi számítások szerint ezt a tételt a magas üzemanyagárak sem növelik. A lakossági fogyasztás 3,5 százalékkal emelkedik, a reálbérek növekedése 3-4 százalékos lehet a pénzügyminiszter szerint. A költségvetés tervezésekor az export és az import növekedését egyaránt 10-12 százalékosnak számolták. A külkereskedelmi áruforgalom hiánya 3,5-3,7 milliárd euró lehet az idei 3,3-3,5 milliárd után. A folyó fizetési mérleg hiánya 7,2-7,5 milliárd euró, vagyis a GDP 7,8-8,2 százaléka lesz, szemben az erre az évre tervezett 8,1-8,4 százalékkal.

"Szépen fölment" a hiány

Az elemzők eltérően vélekednek az államháztartással kapcsolatban nyilvánosságra jutott számokról. Palócz Éva, a Kopint-Datorg Rt. tudományos vezérigazgató-helyettese szerint "röviden megfogalmazva drámai a helyzet". Az eddig nyilvánosságra került adatok alapján szerint mégis választási költségvetés készül, amelyben nem lesz jelentős állami spórolás, és ebben az esetben nem is kérdéses, hogy nem tarthatók a konvergenciaprogramban vállalt feltételek. A makrogazdasági pályát ugyanakkor reálisnak tartja, akárcsak az adócsökkentés fedezetének megteremtésével kapcsolatos terveket.

Ha a jövő évi hiány már "trükközésektől megtisztított", valóban 4,7 százalékos deficit lesz, akkor az önmagában nem olyan rossz, mint ahogyan első ránézésre tűnik - állítja Akar László, a GKI Gazdaságkutató Rt. vezérigazgatója, aki elismeri ugyanakkor: a hiány "szépen fölment" a korábban közöltekhez képest. Akar szerint az idei túlköltekezés nem drámai, ha kivesszük a 6,1 százalékos hiányból az autópályák 1,9 százalékpontos hatását, akkor mindössze 4,2 százalék marad, ami alig tér el a GKI által prognosztizált 4 százaléktól. Bizonytalanságot jelenthet ugyanakkor az, mondta a szakember, hogy a jövő évi választások után a kormány mennyire nyúl hozzá a költségvetéshez.

Lehúzták a tőzsdeindexet a rossz hírek

Az államháztartási hiánycélok drasztikus módosításának hatására a BUX azonnali reakcióként 500 pontot esett délután. A tőzsdeindex napközben még a 23 800 pont fölötti magasságot is megjárta, záráskor azonban mindössze 23 078 ponton volt a mutató. A vezető részvények árfolyamai 1,1-2,3 százalékkal csökkentek.