Jó hír a közembernek, rossz hír a kutató-fejlesztő cégeknek
A PM arra számít, hogy az egy hónappal korábban gondoltnál 50 milliárd forinttal kisebb, összesen 1 480 milliárd forint lesz az idei hiány az államháztartás három alrendszerében. Az egyenlegjavulás nemcsak egy-két tételnek köszönhető, a kiadott előrejelző táblázat tanúsága szerint számos bevételi és kiadási sor fel és le mozog és ezek eredőjeként jön ki a már említett, 50 milliárddal kisebb deficit.
Ebben nagy szerepe van annak, hogy a legnagyobb pénzeszsákból, a központi költségvetési szervektől és fejezeti kezelésű előirányzatoktól majdnem 35 milliárd forinttal kevesebb pénz folyik ki a legutóbb közzétett prognózisban szereplő értékhez képest. Azt azonban már nem fogadja kitörő lelkesedéssel az üzleti szféra, hogy 20 milliárdos megtakarítást az elkülönített állami pénzalapoknál tud majd felmutatni a kormányzat, mégpedig elsősorban azzal, hogy a kutatási pályázatokon 16 milliárd forinttal kevesebbet osztanak szét a vállalkozások és más szervezetek között az eddig számítottnál. Értsd: a lehetségesnél ennyivel kevesebb kutatási támogatásra szánt pénzhez juthatnak a cégek. Igaz, ez a summa ottmarad a Nemzeti Kutatási és Technológiai Alapnál és jövőre azt szétoszthatja.
A bevételeknél néhány tételből picit többet vár a szaktárca, ám például a bankokra szabott, hitelintézeti járadék nevet viselő teherből bő tízmilliárddal kevesebb folyhat be és a lakosság sem fog annyi illetéket befizetni a büdzsébe, mint ahogy korábban a József nádor téren gondolták.
Októberben igazából többlet lenne
Októberben úgy lesz 32 milliárd forintos hiány, hogy igazából 25 milliárd forintos többlet keletkezne - mondta Tátrai Miklós, a PM államtitkára a tájékoztatón. Ez azért lesz így, mert a november eleji ünnepnapok miatt már októberben el kell indítani olyan bér- és családi pótlékkifizetéseket, amelyeket normál körülmények között novemberben fizetnének ki. Ha tehát nem lenne ez az 57 milliárd forintosra taksált eltérítő körülmény, akkor 25 milliárdos szufficit lenne októberben a PM szerint.
Mindezek csak arra jók, hogy a negyedik alrendszerben, az önkormányzatoknál bizony nagyobb hiány lesz és ezt semlegesítik. Egy szó, mint száz: a központi költségvetésből, a tb-alapokból és az elkülönített állami pénzalapokból álló három alrendszer 50 milliárddal jobban fog teljesíteni a prognózis szerint, ám az önkormányzatok többet fognak költeni. Van még egy tétel, amit biztonság kedvéért úgy szerepeltet a PM, hogy akkor se legyen baj, ha a rosszabb kimenetel következik be. Mindezek eredője pedig az, hogy a piac és az EU által figyelt, uniós kimutatás szerint számolt deficitcél nem változik, az továbbra is a GDP 6,4 százalékán áll. (Az év során 6,8 százalékról jött le három lépésben.)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
