Mitől magyar a Hankook-magyar?

"A gyár azért is jó lesz, mert magas minőséget fog termelni, ezért a fizetések sem lesznek rosszak" – mondta Kóka János gazdasági miniszter 2005 novemberében, amikor Gyurcsány Ferenccel közös dunaújvárosi fórumán is bejelentette, amit korábban már többször: a városban alapít gumiabroncsgyárat a koreai Hankook. Azóta eltelt másfél év, a Hankook megérkezett, és kedden át is adják az abroncsüzemet, ám az ováció már kisebb, mint akkor volt.

Kiderült ugyanis, hogy a koreaiak, bár tényleg magas színvonalú technológiát hoznak az országba, igencsak óvatosan bánnak a pénzzel. "Bántóan alacsony fizetéseket kínáltak ahhoz képest, hogy az egyszerű termelésirányítói és egyéb betanított munkás feladatokra is műszaki végzettségű, érettségizett embereket kerestek" – mondta a megyei munkaügyi központ egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa.

El lehet menni Dunaújvárosba!

Nem csoda, hogy a környékről április végéig alig több mint kétszáz embert tudtak felvenni – ezt már a hivatalos adatok is megerősítik. A dunaújvárosi munkaügyi kirendeltség vezetője szerint az akkor alkalmazott 644 embernek 35 százalék volt Fejér megyei lakos. A Hankook tavaly nyár óta keres alkalmazottakat, akkor első lépésben kétszáz termelésirányítót vettek fel, valóban érettségizett, műszaki ismeretekkel rendelkező fiatalokat, akiket Koreába vittek képzésre.

Az ország minden részéből vett fel alkalmazottat a Hankook, a legtöbben, 10-10 százalék körüli arányban Borsodból, Szabolcsból és Bács-Kiskun megyéből érkeztek(utóbbi arányt magyarázhatja, hogy ez a megye a Duna túlpartján Dunaújvárossal határos). A gazdasági tárca szakállamtitkára, Merényi Miklós azt mondta erről, "el lehet menni Dunaújvárosba", méghozzá a néhány éve átadott szekszárdi és az átadás előtt álló dunaújvárosi hídnak köszönhetően akár a "munkanélküliségtől erősen sújtott dél-alföldi régióból is".

Az a magyar, aki itt fizet

És akár külföldről is: bár jelenleg a cégnél még csak 7 román és 14 szlovák állampolgárságú európai uniós dolgozó van, ez a szám – ahogyan folytatódik az alkalmazottak létszámának növelése a mostani 822 főről a támogatási szerződésben lévő 1508 főre – tovább emelkedhet a következő években. Noha a Hankookot két magyar munkaerő-közvetítő cég is arról tájékoztatta, képesek a gyár dolgozóinak létszámát feltölteni, kétséges, hogy ez határon belül sikerül-e.

Az országos toborzás oka persze az is – akárcsak a szlovákiai és romániai magyarok alkalmazásáé –, hogy helyben nincs megfelelő munkaerő (a határokon átnyúlóé meg az, hogy ahol van, onnan nem szívesen mozdul el). Bár a munkaügyi kirendeltség évek óta mintegy háromezer regisztrált állástalanról tud, több mint harmaduk mindössze általános iskolát végzett. Az ő problémáikat az sem oldja meg, hogy a koreai gyár 2010-ig 1508-ra duzzasztja létszámát, bár a Hankooknak bedolgozó alvállalkozóknál – szennyvízkezelőnél, takarítóknál – valamennyi álláshely létrejöhet alapfokú végzettségűeknek is.

A koreai cég akkor sem esik el az állami pénzektől, ha nemcsak helybélieknek vagy nemcsak magyarok állampolgároknak ad munkát. A támogatási szerződésben nem lehetett előírni állampolgársági elvárásokat, mondta a gazdasági tárca államtitkára. Garamhegyi Ábel szerint gazdasági szempontból az számít magyarnak, aki itt dolgozik, aki itt fizet adót és tébét.

Betartjuk, amit be kell

Az állam több jogcímen összesen akár 26 milliárd forintot is meghaladó támogatást adhat a koreai cégnek. Az államtitkár egy hétfői sajtóbeszélgetésen elmondta: egyedi kormánydöntéssel 15,881 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást adtak a koreai befektetőnek, emellett legfeljebb 10 milliárd forintnyi fejlesztési adókedvezményben részesülhet a cég, amely két alapból összesen 500 milliót kapott felnőttképzésre és szakképzésre. A Hankookot ezzel az ajánlattal sikerült meggyőznünk, valamint azzal a vállalással, hogy a gyár létesítésének engedélyeztetési eljárásaiban betartjuk a jogszabályban előírt határidőket – mondta Garamhegyi.

A 15,881 milliárdot gépbeszerzésre lehet fordítani, az állam ezt a pénzt utófinanszírozással fizeti ki, vagyis a koreaiak által elköltött pénzt a bemutatott számla alapján fizetjük ki. Az államtitkár az Index kérdésére azt mondta: ebből a keretből a beruházó cég még egy fillért sem vett igénybe. Szintén kérdésünkre azt is elmondta Garamhegyi, hogy a szakképzési és munkahely-teremtési támogatás 500 millió forintjából lehetett költeni a magyar munkások koreai képzésére, és tudomása szerint költöttek is erre.

Az államtitkár szerint az adófizetők pénze nemcsak azért nincs veszélyben, mert utófinanszírozással fizetünk, hanem azért sem, mert tíz éven keresztül figyelik, hogy a Hankook betartja-e a szerződésben foglaltakat. Ha nem, kamatostul kapja vissza a pénzt a költségvetés.

Hogy mi van a szerződésben, azt ezúttal sem tudhattuk meg, mivel azt a Hankook üzleti érdekeire hivatkozva titkosították. Az államtitkár a kezében tartva szó szerint meglebegtette a dokumentumot, mondván: "így néz ki a szerződés", de egy kérdésre válaszolva elmondta: ha az Index beadványa nyomán a bíróság kötelezi a minisztériumot, nyilvánosságra hozzák a megállapodást, ám ebben az esetben a befektetők több ilyen típusú technológiai szerződést nem kötnek velünk. Szerinte ugyanis abban olyan technológiákról is szó van, amelyeket felhasználhatnak a Hankook konkurensei.