Így adózunk 2009-ben

Februártól adóköteles lesz a parlamenti képviselők, polgármesterek és önkormányzati képviselők költségtérítése, költségátalánya - többek között ezt szavazta meg az Országgyűlés többsége a jövő évi adócsomagról tartott mai voksoláson. Sőt, ez volt az egyetlen olyan, egyébként MSZP-s indítvány, amelyet a jelen levő honatyák mindegyike támogatta, miután a Fidesz és az SZDSZ külön, név szerinti szavazást kért róla.

Az új passzus pontosan úgy rendelkezik majd 2009. február 1-jétől: a költségtérítés, költségátalány után 15 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni - járulékot továbbra sem -, ám a szállásköltség kivétel ez alól, vagyis a szállásköltség címén adott költségtérítés ezután is köztehermentes marad. Ez tehát annyi tesz, a szállás után nem, de az utazás, internetelőfizetés és egyéb jogcímek után járó költségtérítés, költségátalány után 15 százalékos szja-t kell majd fizetniük a honatyáknak, polgármestereknek, önkormányzati képviselőknek.

Majdnem minden úgy történt, ahogy a kormány elképzelte

A jövő évi adótörvényeinket még két ponton írták át közösen - de nem egyhangúlag - a kormánypárti és az ellenzéki oldal tagjai. Egyrészt, lényegében az MDF kezdeményezésére, 20 millió forint értékig az öröklési illetéket eltörlik közeli hozzátartozók esetén, vagyis amikor az elhalálozottnak a szülője, házastársa vagy gyermeke örököl egy lakást vagy más vagyontárgyat, akkor 20 millió forint összértékig nem kell öröklési illetéket fizeti. (A még el nem bírált esetekre is vonatkozik ez a könnyítés.) Bónuszként akkor sem kell öröklési illetéket fizetni, ha állampapírt hagy hátra az elhunyt.

Másrészt, néhány ellenzéki megszavazta azt az indítványt is a kormánypárti szocialistákkal egyetemben, amely az állampapírvásárlásra ösztönzi a cégeket és magánszemélyeket. Az a cég, amely külföldi leányától osztalékot hoz haza és annak legalább feléért állampapírt vásárol és két éven át tartja, az az osztalék háromnegyedét levonhatja a társasági adó és a szolidaritási adó alapjából egyaránt. A magánszemélyeknél pedig az szja-rendszerben hoznak be ennek érdekében egy könnyítést.

Egyetlen egy ponton azonban az ellenzéki pártok belepiszkítottak a kormány tervébe, de a szocialisták ellenében beszavazott indítvány nem nagy horderejű. A kormány akarata ellenére jövőre nemcsak a bt.-k és kkt.-k élhetnek az egyszerűsített beszámolás lehetőségével, hanem a kft.-k is.

Ezen kívül csak egy fejlemény okozott izgalmat a Házban. Herényi Károly majdnem megtréfálta a költségvetési bevételek felett őrködő kormányzatot és szocialistákat. Az MDF frakcióvezetőjének azon indítványát, amely 25-ről 18 százalékra mérsékelte volna az osztalékadó kulcsát, épphogycsak nem támogatta a többség: 189-189 volt az igenek és nemek száma, és az 1 tartózkodás azt jelentette, hogy nem kapott többséget a javaslat.

Színesítette a durván egyórás voksolást Tóbiás József ténykedése: az MSZP frakcióigazgatója kitartóan kurjantotta el magát minden egyes gombnyomás előtt, hogy útmutatást adjon a frakciótársaknak arról, hogyan is kell szavazni. Nem bízta a véletlenre Tóbiás, akár igent, akár nemet kiáltott, azt háromszor tette, hogy minden szocialista meghallja. Szerepét komolyan vette, jelzi az is, hogy egyszer telefonálás közben is háromszor utasította nemre frakciótársait.

A fent említett néhány, említésre méltó indítványt tehát - Herényi Károlyén kívül - átengedte a parlamenti többség, ezeken kívül pedig volt még pár további módosító javaslat, amelyet a kormány be szeretett volna építeni a jövő évi adószabályokba és ehhez partner volt a szocialista frakció is, no meg az MDF. Ezek azonban főként technikai, kisebb jelentőségű passzusok.

Cirkusz még egyszer

A képviselők egy másik törvényjavaslatról, pontosabban az ahhoz benyújtott módosít indítványokról szintén ma tartott voksoláson is hozzányúltak a jövő évi adóparagrafusokhoz. Ott minden úgy alakult, ahogyan a kabinet kívánta és csak azok a javaslatok kaptak zöld utat, amelyeket szívesen beépített a 2009-es adótörvényekbe. Az ellenzék - néhány képviselő kivételével - két, igaz, nem az adótörvényekhez szorosan kötődő indítványhoz is adta a nevét: a tűzoltók és börtönőrök is meg fogják kapni a jövőben azokat a pótlékokat, amelyek a rendőröket illetik, illetve a szegény helyzetű gyermekek étkeztetését is megkönnyítik.

Ennél a törvényjavaslatnál, a 2009-es büdzsét megalapozó törvények módosítását magában foglaló törvényjavaslat szavazásánál újabb cirkuszt kreáltak a politikusok: ezúttal is név szerinti voksolást kért a Fidesz arról az - egyébként a kormánynak tulajdonítható - indítványról, amely 80 ezer forintban maximálja a 13. havi nyugdíjat és ezt a pluszhavi apanázst korhatárhoz is köti. A név szerinti szavazáson a szocialisták és a liberálisok bólintottak rá erre, a többi frakció mindent hagyott volna változatlanul a mai formájában, vagyis nem nyúlt volna hozzá a 13. havi nyugdíjhoz fikarcnyit sem. A szocialista-szabad demokrata igenek száma meghaladta az ellenzéki nemekét.

Ezen két törvényjavaslat szavazása után lényegében kialakultak a jövő évi adótörvények, már csupán egy formalitásnak tekinthető zárószavazás van hátra egy hét múlva. Igaz, azon még egy-két módosító beszavazása elképzelhető, de szinte kizárt, hogy lényeges pontokon hozzányúlnak a 2009-es adócsomaghoz.

Nem szűnik meg, csak átalakul a cégautóadó

Jövőre csak egyetlen egy adókulcs változik, mégpedig az osztalékadó 35 százalékos kulcsa eltűnik és egységesen 25 százalékos szja-t kell fizetni jövőre az osztalék után. Lesz egy merőben más adónemünk, mint most van: a cégautóadó megszűnik személyi jövedelemadóként létezni, ám átalakul vagyoni típusú adóvá úgy, hogy havonta 1600 köbcentiméteres hengerűrtartalom alatt 7, afelett 15 ezer forintot kell majd leszurkolni.

Mindenesetre jó néhány ponton változnak az adószabályok ezzel együtt is: kisebb részben az egyszerűsítésre telik a kormány szándékából és erejéből, nagyobb részben a szankciók szigorítása következik be, a gazdaság fehérítését célzó intézkedéscsomag lép életbe.

Egyszerűsítenek itt-ott

Jövőre jön az egyszerűsített bevallás a magánszemélyek számára: ha kéri az illető, az adhatóság elkészíti az ő szja-bevallását. Az szja-kedvezményeket egységesítik: adott jogcímen fizetett díj 30 százaléka, de legfeljebb összesen évente 100 ezer forint írható le a személyi jövedelemadóból. Újdonság, hogy bizonyos lakásfelújítási szolgáltatások számlájának értékéből 30 százalék csökkenti az adott személy szja-ját, ám ez is a 100 ezer forintos korlátozás alá tartozik.

Az átalányadózás választásának értékhatára jelentősen kitolódik, általános esetben 8-ról 15 millió forintra, kereskedők esetében 40-ről 100 millió forintra nő. Az őstermelők pedig az eddigi 7 helyett 8 millió forintig választhatják az átalányadózást.

A vállalkozásokat is érinti néhány egyszerűsítés. Öt helyett csak kétféle járulékalap lesz: a munkaadói járulék alapja a munkaadói nyugdíj- és egészségbiztosítási alap lesz, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja lesz. Januártól létrehozzák a köztartozás nélküli cégek dicsőséglistáját. Ez sokszor kiváltja a nullás igazolás benyújtását. Ide kapcsolódik, hogy a közbeszerzésekhez kapcsolódó vállalkozói kifizetéseknél 200 ezer forintban állapítja meg azt a határt, amely felett már nullás igazolást kell bemutatnia az alvállalkozónak.

Megszűnik a béren kívüli adómentes juttatásokra két évvel ezelőtt felállított évi 400 ezer forintos limit - ám a kultúrajegy az éves minimálbérnek megfelelő mértékben lesz csak adómentes, az iskolarendszerű képzés költségéből pedig a minimálbér két és félszerese lesz köztehermentesen adható a munkaadó által.

Bírságolhatnak ezerrel

Nagyobb számban fordulnak elő a feketegazdaság visszaszorítását célzó intézkedések. Az átalányadózóknak és az evásoknak meg kell tartaniuk a jövőben a számlát. 900 ezer forint feletti vásárlásnál köteles lesz az eladó számlát kiállítani. A cégek készpénzállományát, házipénztárát korlátozzák: a napi készpénz záró állomány havi átlagos értéke nem érheti el az éves összes bevétel 1,2 százalékát, minimum 500 ezer forintot. A készpénzforgalmat visszaszorítandó még meghatározzák, hogy legfeljebb 250 ezer forintot lehet cégek között készpénzben kifizetni, máskülönben 20 százalékos mulasztási bírságot szabhat ki az APEH az érintett cégre.

Ha a vállalkozás nem ad számlát, nyugtát a jövőben, akkor nemcsak a cég és az eladó alkalmazott büntethető, hanem félmillió forint bírságot lehet kiszabni az eladó felettesére is. Ugyanez igaz be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén is a bejelentést intéző személyre is. Igazolatlan eredetű áru forgalmazásakor az áru értékének akár 40 százalékát is büntetésként ki lehet róni. Ha a cég eltitkolja bevételeit, meghamisítja mérlegét azért, hogy adókötelezettségét így csökkentse, akkor az adóbírság maximuma 50 helyett 75 százalékra emelkedik esetében.