Kemény IMF bírálat a kormánynak

Az elmúlt évtized során a magyar gazdaság dicséretre méltóan tért át egy magasabb műszaki színvonalú termelési struktúrára, aminek eredményeként sikeresen birkózott meg a globális versennyel. Ennek ellenére Magyarország előkelő teljesítményű gazdaságból az EU új tagországai között a lassabban növekvő gazdaságok csoportjába lépett vissza - írja Magyarországról az IMF. A Valutaalap szerint az elmúlt években jelentős gazdaságpolitikai hiányosságok voltak: ide sorolható a költségvetés kiszámíthatóságának hiánya, valamint a tartósan magas költségvetési és folyó fizetési mérleg hiány. Eközben azonban a kedvező nemzetközi pénzpiaci környezet biztosította a deficitek finanszírozását. A magyar valuta kockázati prémiuma (azaz esetleges nagyobb gyengülésének esélye) azonban a régió valutáihoz képest tartósan magas. A 2005-ös költségvetési hiánycél várható nem teljesülése miatt, illetve 2006 jelentős kihívásaival az országot fenyegető kockázatok erősödtek - állapítja meg az IMF.

Legalább a gazdaság nő

A rövid távú makrogazdasági folyamatok alakulása örvendetes, sérülékeny pontok azonban továbbra is maradnak - állapítják meg az elemzők. Az elmúlt három negyedévben mutatott gyenge gazdasági teljesítményt követően a növekedés 2005 második negyedévében végre erőre kapott. Az export bővülése szilárd maradt. A gazdasági növekedés szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált. Az infláció történelmi mélypontra süllyedt. A GDP növekedését a nyersolajár emelkedése, az euroövezet elhúzódó gyenge teljesítménye, illetve a minimálbér tervezett emelése veszélyeztetheti. A 2005. évi bővülést 3,4%-ra, a 2006. évit ennél magasabbra, 3,6%-ra prognosztizálja az IMF..

Idén még annyit sem javítunk, mint tavaly

A költségvetési fegyelem folyamatos hanyatlására világít rá három tényező - írja az IMF. Először is, a statisztikai mutatók felülvizsgálata kiderítette, hogy a 2004-es költségvetési konszolidáció az eredetileg gondoltnál kisebb volt. Másodszor: a nehéz politikai környezetet tükrözve, még a 2004-es szerény ütemű költségvetési reform sem folytatódott 2005-ben, és a súlypont, szerencsétlen módon, elszámolástechnikai intézkedésekre tolódott a költségvetési célok elérése érdekében. Júniusban megerősítést nyert ez a hangsúlyeltolódás az év elejei elcsúszások korrigálására. Ennek ellenére a konvergencia program 2005-ös költségvetési célkitűzése nem fog teljesülni, különösen, mivel az Eurostat a közelmúltban elutasította a célkitűzés elérését szolgálni hivatott elszámolástechnikai megközelítést. Az IMF ugyanakkor nem is lát pozítiv változást a költségvetés tervezésében: a szakértők szerint a bejelentett, a GDP 1,5%-ának megfelelő mértékű kiadás visszafogást javasló 2006-os költségvetési elképzelések "úgy tűnik, nem a komolyságának megfelelően kezelik a problémát", sem a konszolidáció mértékét illetően, sem pedig a javasolt kiigazítás minősége tekintetében.

Megszorításokra és átgondolt adóreformra van szükség

Tartós és hiteles konszolidációt célzó új stratégiához nagymértékű kiadás oldali csökkentésre van szükség, részben, hogy megteremtsék a tervezett adócsökkentés feltételeit. Bátor lépéseket igényel a közkiadások kordába szorítása és racionalizálása a közalkalmazottak körében, az egészségügyben, oktatásban, nyugdíjrendszerben, a lakástámogatási rendszerben és a vállalati támogatások területén. Bár az előterjesztett adócsökkentési kezdeményezés az IMF szerint beruházás és növekedés ösztönző lehet, ha azonban nem kíséri egyidejű kiadáscsökkentés az egyenleg semlegesség elérése érdekében, akkor könnyen rossz lehet az időzítése.

További adóreform elképzeléseket átfogó elemzésekre kell alapozni a hosszú távú eredmények biztosítása érdekében - rövid távú politikai verseny hevében hozott reformok a kívánt hatással éppen ellentétes hatást válthatnak ki. A legsürgősebb teendő az adómentességek csökkentése az adóalap szélesítése érdekében. Ennek fontos első lépése az adókiadások számbavétele, amely felméri a jelenlegi adómentességek miatti összes bevételkiesést.

Számon kérik az átláthatóságot

Kellő mértékben ambiciózus és tudatosan átláthatóra tervezett költségvetési keretrendszert kell újra felállítani, még akkor is, ha ez politikailag nehéz - figyelmezetet a Valutalap. Mivel a jövő évi költségvetési kihívás várhatóan emelkedik, kedvezőtlenre fordulhat az adósságállomány dinamikája. Ennek a kellemetlen fordulatnak a megelőzése érdekében intézkedésekre van szükség, miközben reális költségvetési pályát kell megállapítani a konvergencia programhoz és az euro bevezetéséhez. Az átláthatóság és a reális célokon nyugvó nyílt kommunikáció hozzájárulnak a destabilizáló kellemetlen meglepetések elkerüléséhez, miközben javítják a költségvetés ellenőrzését.

A költségvetési elszámolások nagyobb átláthatóságot igényelnek a folyó és az eredményszemléletű elszámolás közötti még mindig jelentős eltérés miatt. Aggodalomra ad okot a belső ellenőrzési rendszer korlátozott hatékonysága a deficit kordában tartásában. A költségvetési előirányzatok független átvizsgálása növelné a felelősségrevonhatóságot, például az Állami Számvevőszék által, amennyiben ennek a hivatalnak a hatáskörét megfelelően kiszélesítenék. A különböző állami és magánszektor társulások (Public Private Partnerships) teljeskörű elszámolása, amely egy olyan naprakész bázisra alapozna, melyből megállapítható ezek működésének állapota és a kormány közvetlen és garanciális kötelezettségvállalása, mára nélkülözhetetlenné vált. Sürgősen szükség van a nominális korlát nélküli kiadási előirányzatok megbecslésére és irányítására alkalmas rendszerre. Hasonlóképpen, a költségvetési tartalék előirányzatot csak abban az esetben kellene felszabadítani, ha az egyértelműen összhangban van a kiadási prioritásokkal.

Új árfolyampolitika kellene?

Az IMF szerint most megfelelő a pillanat a lebegő árfolyamrendszerre való áttérés megfontolására. A valutalap ugyanakkor jelzi, a tárgyalások során a magyar hatóságok elkötelezettek maradtak az árfolyamsáv fenntartása mellett. Mindazonáltal az IMF úgy látja, a váltás most járna olyan kevés kockázattal, ami miatt időszerű lenne a váltás:: a kedvező piaci feltételek és az erős befektetői bizalom mellett a forintot az elmúlt 18 hónapban sikerült egy szűk sávon belül tartani, egyértelmű fel- vagy lefelé ható nyomás jele nélkül. Az árfolyam rugalmasság fokozása most lenne kívánatos, amikor a globális piacok nyugodtak, a szakértők szerint csak rövid távon kéne számolni esetleges felfelé vagy lefelé ható nyomással.

Ezzel szemben, a globális egyensúlytalanságok kiigazításának megindulása esetén, Magyarország - ahogy a valuták és kamatok változnak - bajba kerülhet. Ezek a külgazdasági fejlemények és a belső sebezhető pontok fontos, potenciálisan megjósolhatatlan módon hathatnak egymásra. Másodszor, az infláció mérséklődésével a jelenlegi árfolyamsáv már nem tudja betölteni a monetáris horgony szerepét; sőt, a jelenléte akadályozza az inflációs célkövetés horgonyának működését. Másfelől az euro 2010-es bevezetésének lehetősége egyre távolabbinak tűnik, és így még néhány évig nem lesz időszerű az ERM-II típusú árfolyamrendszer. Végezetül, egy nagyobb árfolyam ingadozás segíthet megfékezni a fedezetlen deviza hitel felvételt.

A PM szerint felesleges kockázat a lebegő árfolyam

A Pénzügyminisztérium közleményében kizárólag az IMF lebegő árfolyam bevezetésére tett javaslatára reagált. A tárca szerint az árfolyamrezsim megváltoztatása már önmagában is komoly kockázatot jelent. Egy új rezsim bevezetése esetén a rendszer iránti hitelesség megszerzése hosszabb időt vesz igénybe. A jelenlegi árfolyamrendszer előnyeként említik, hogy az alkalmazott plusz-mínusz 15 százalékos sáv a jelenlegi körülmények között korlátot szab a forint túlzott felértékelődésének. E sáv eltörlésével a forint olyan szintre erősödhetne - az elmúlt években bekövetkezett jelentős reálfelértékelődést követően -, amely nagymértékben rontaná a magyar gazdaság versenyképességét, egyes iparágak ellehetetlenülnének. A sáveltörlés egyéb kockázatokkal is jár. Veszélyesekké válhatnának a spekulatív tőkemozgások is. Egy túlzott erősödés spekulatív spirált gerjeszthet, amely egy ponton túl ellenkezőjébe fordulva jelentős leértékelődést okozna. A sáv megléte ilyen szélsőséges árfolyammozgásokat megakadályoz. A PM közleménye ugyanakkor leszögezi: a kormány fontosnak tartja az euro 2010-es bevezetését. Az euro-csatlakozás előfeltétele az, hogy Magyarország megfelelő időben részévé váljon a közös európai árfolyamrendszernek az ERM II-nek. A jelenlegi árfolyamrendszer az ERM II-vel már lényegében kompatibilis, így indokolatlan egy attól eltérő, átmeneti rendszer bevezetése.