A Valutaalapot nem győzte meg a Gyurcsány-csomag

Nem tudta meggyőzni a várható eredményekről a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) az államháztartási konszolidációt célzó magyar terv. A Financial Times (FT) értesülései szerint a nemzetközi pénzintézményben úgy látják: az elképzelés rosszul tervezett, nem eléggé hiteles, és nem valószínű, hogy általa sikerült megfordítani az ország romló adósságpozícióját. A lap ugyanakkor idézi Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt is, aki szerint az IMF ajánlásai elfogadhatatlan szociális kihívások elé állították volna Magyarországot.

A felülkorrigált hiánycél sem teljesül

Az FT tudomása szerint az IMF úgy számol: az államháztartási hiány a GDP-hez mérten nem a kormány által várt 9,4, hanem 10 százalék körül alakulhat idén, míg jövőre 6,1 százalék helyett 7,5 körül. Ráadásul a tavaly már 62,3 százalékra kúszott belső államadósság további növekedése várható, ami - tekintettel a 60 százalékos maastrichti kritériumra - bonyolítja az euró bevezetésére tett erőfeszítéseket.

Gyurcsány Ferenc a lapnak megerősítette, hogy a Valutaalap és a kormány között egyértelmű nézeteltérések vannak a tervet illetően. Az IMF véleménye szerint a kormánynak gyorsabban kellene csökkentenie a szociális kiadásokat, és gyengíteni kellene a szociális védőhálót: a pénzintézet a nyugdíjak, a családtámogatások és a lakhatási támogatások csökkentését ajánlotta - mondta a miniszterelnök, leszögezve, hogy mind a három említett téma nagyon érzékeny, és olyan kihívásokat jelentett volna, amelyek nem fogadhatók el.

A Valutaalap pénzügyi válságtól fél

A Financial Times emlékeztetett arra, hogy az IMF csupán néhány nappal a Gyurcsány-terv ismertetése előtt adta ki szigorú megállapításokat tartalmazó jelentését, amelyben egyebek között az állt, hogy "az állami pénzügyek helyzete - amelyet a hiány sorozatos túlfutása jellemez - aláássa a gazdasági stabilitást és a növekedés kilátásait".

Mint arról az Index is hírt adott, a Valutaalap a június 6-án nyilvánosságra hozott ajánlásában lesújtó véleményt formált a magyar költségvetési és államháztartási helyzetről. Szerintük az állami pénzügyek helyzete már az egész gazdaságot veszélyezteti, és akár pénzügyi válságot is eredményezhet. A szakértők szerint a magyar gazdaság sérülékenységére már nemcsak az elemzők, hanem a pénzpiacok is rávilágítottak.

A piacon sokan úgy vélik, hogy a terv orvosolni igyekszik a Valutaalap felvetette aggodalmakat - ismeri el a lap, amely ugyanakkor úgy látja, hogy a két fél között továbbra sincs egyetértés, és az IMF-szakértők a terv lényegét ismerték már a jelentés készítésekor is.

Az adóemelés nem megoldás

Az IMF szemében nincs realitása annak az elképzelésnek, hogy a többéves túlköltekezés miatt keletkezett államháztartási problémákat meg lehet oldani olyan stratégiával, amely elsősorban adóemelésekben gondolkodik a kiadások csökkentése helyett - állította Krishna Guha washingtoni és Chris Condon budapesti tudósító a kontinentális kiadásban megjelent cikkekben.

Gyurcsány ugyanakkor (akire a lap szerint reformer, üzleti gondolkodásúként tekintenek, és akinek célja az államigazgatás kurtítása és az ország versenyképességének növelése) értésre adta, hogy ellenzi a szociális jólétet csonkító, könyörtelen kiadáscsökkentéseket. "Valódi politikai problémáról van szó, nem pusztán makrogazdasági dilemmáról" - idézte őt a világelsők közé tartozó brit gazdasági lap.

Érdekes, hogy miközben az IMF most kritizálja a magyar adóemeléseket, a június 6-i jelentésben még több új adót, így például szélesebb körű ingatlanadót és nyugdíjadót is javasolt. Igaz, már akkor hangoztatták a Valutaalap szakértői, hogy hiba lenne az élőmunka közterheit növelni, ám a megszigorító csomagban végül mégis szerepelnek ilyen adóemelési javaslatok is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!