További Magyar cikkek
Szárnyal a forint
255 forintig esett reggel kilenc órára az euró ára. A forint már az elmúlt napokban is erősödött, miután a múlt csütörtökön történelmi mélypontot is megjárt az euróval szemben, 286-ig is elment a kurzus. Az erősödésben meghatározó szerepe lehet az IMF bejelentésének, de már a hitel feltételéül szabott, a jövő évi költségvetés radikális lefaragását jelentő kormányintézkedések (13. havi nyugdíj és bérek), valamint a múlt heti kamatemelés is fontos tényező a korábbi gyengülés visszafordításában.
Magyarország 25,1 milliárd dolláros gazdasági mentőövet kap - egyezett meg helyi idő szerint kedden a washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Unió. Az IMF közlése szerint a mentőcsomag célja, hogy segítsenek Magyarországnak kezelni a pénzügyi válság hatásait. A Valutaalap bejelentette: 15,7 milliárd dolláros hitelkeretről állapodott meg Magyarországgal. Az EU további 8,1 milliárd dolláros, a Világbank 1,3 milliárd dolláros segítséget kész nyújtani.
A csomag jóváhagyásra már november elején az IMF végrehajtó tanácsa elé kerülhet a Valutaalap gyorsított eljárása keretében - olvasható Dominique Strauss-Kahn főigazgató közleményében. Az IMF a 15,7 milliárd dollár (12,5 milliárd euró) összegű segítséget 17 hónapos készenléti hitelkeret formájában nyújtja. Az EU 6,5 milliárd euró (8,1 milliárd dollár), a Világbank 1 milliárd euró (1,3 milliárd dollár) hitellel kész segíteni Magyarországnak, hogy fellendítse gazdaságát, amelyet a hitelpiaci zavarok sújtottak.
A Valutaalap főigazgatója közölte: a magyar hatóságok átfogó intézkedéscsomagot dolgoztak ki a befektetői bizalom helyreállítására, valamint a magyar pénzügyi szférában az utóbbi hetekben tapasztalt feszültség csillapítására. "Ez a csomag erősíteni fogja az ország gazdaságának rövid távú stabilitását és javítani fogja hosszú távú növekedési potenciálját" - áll a közleményben. A főbb intézkedések célja a fizetőképesség javítása és a pénzügyi szektor erősítése. A csomagban lépések szerepelnek a megfelelő forint- és devizalikviditás biztosítására, valamint, hogy a bankrendszernek "erős tőkeszint" álljon rendelkezésére.
Dominique Strauss-Kahn hangsúlyozta: a határozott magyar intézkedések igazolják, hogy az ország kivételes szintű forrásokhoz férhet hozzá a Valutaalaptól. Utalt rá, hogy a hitelkeret összege a magyar IMF-kvóta több mint tízszerese, 1020 százaléka. Az IMF főigazgatója azt is közölte: a Valutaalap - amely szorosan együttműködött a magyar segítség ügyében az Európai Unióval, az EU-elnökséggel és a Világbankkal - a továbbiakban is segítséget nyújt majd a magyar hatóságoknak a jelenlegi globális pénzügyi zavarokhoz történő alkalmazkodásban.
A Világbank együttműködik Magyarországgal, a hosszabb távú strukturális problémák megoldása érdekében. A világbanki segítség kiterjedne a kulcsterületek reformjaira, például pénzügyi szektor, szociális szektor – nyilatkozta a New York Timesnak Orsalia Kalantzopoulos, a szervezet Közép-Európáért és a balti államokért felelős igazgatója. A lépések az ország hosszútávú stabilizációját és a gazdaság átstrukturálását segítik.
Kevesebbet vártunk
Az elmúlt napokban külföldi és hazai elemzők egyaránt 10-12 milliárd dollára tették azt a hitelkeret-összeget, melyet az IMF-től Magyaroszág kaphat. Már ez az összeg is jelentősen túlmutat a kvótán, ugyanakkor ki kell emelni: nem tényleges folyósításról, hanem lehetőségről van szó. A megállapodás lényege, hogy a piac felé egyértelműen mutassa: nem következhet be magyar államcsőd, azaz nem állhat elő olyan helyzet, hogy a magyar állam nem tud eleget tenni fizetési kötelezettségének, például nem tud visszaváltani magyar állampapírokat.
Ez utóbbi félelem ugyan szakértők szerint eddig sem volt túlságosan megalapozott, ugyanakkor tény: a válság, elsősorban az azzal kapcsolatos pánik, biztonságkeresés hatására Magyarország igencsak hátra csúszott befeketők kockázati listáján, a médiában többször úgy emlegették az országot, mint amelyiket Izland után a következő valutaválság fenyegeti. Ez pedig azzal járt, hogy befagyott a magyar állampapírpiac: többször egyáltalán nem, máskor igen magas hozamokkal, gyenge érdeklődés mellett sikerült az elmúlt hetekben az állam finanszírozásához, a lejáró adósságok törlesztéséhez szükséges újabb állampapírokat kibocsátani, eladni.
Elég a jegybank tartaléka
Az elmúlt hetekben megjelent elemzések (Deutsche Bank, Barclays Capital) felhívták arra a figyelmet, hogy Magyarország rövid lejáratú külföldi adóssága (24 - 25 milliárd euró) lényegesen meghaladja a devizatartalékok szintjét (az MNB-nél mintegy 17 milliárd euró), különösen, ha figyelembe vesszük a folyó fizetési mérleg hiányából származó egy éven belüli finanszírozási igényt, amit ezen elemzések mintegy 5 milliárd euróra tettek. Ezen mutató - a piac által tartalékszint elégségességének megítéléséhez használt úgynevezett Guidotti-Greenspan szabály - alapján valóban a régió legsebezhetőbb devizájának tűnik a forint – írta az OTP Bank elemzési vezetője, Tardos Gergely még csütörtökön, a hitelkeret megállapodás előtt kiadott értékelésében.
De az említett szabály által valószínűsíthető tartalékszükséglet lényegesen alacsonyabb, mindössze 5-7 milliárd euró, ha figyelembe vesszük azt, hogy a hazai lánybankok és leányvállalatok külföldi adósságát - ami mintegy 18 milliárd euró - megújítják majd az anyavállalatok. A folyó fizetési mérleg hiánya jövőre pedig jelentősen csökken majd, miközben az adósságtípusú források esetében nettó visszafizetővé válhat a nemzetgazdaság, így ebből származó többlet tartalékigénnyel nem érdemes számolni. A tartalékszint elégségessége azonban mégis elsősorban a befektetők fejében dől el, hiszen egy erőteljes spekulatív támadás öngerjesztő várakozásokat indíthat el. Így az EKB repo-keretszerződés, illetve az IMF megállapodás jól jöhet a megtépázott bizalom helyreállításához. Legfeljebb szerencsés esetben a lehívásukra nem, vagy csak költségszempontok (a piacinál alacsonyabb kamatteher) miatt lesz szükség.
A részletek még nem ismertek
Ezek a részletek azonban egyelőre továbbra sem ismertek: a feltételek egyik legfontosabbika a kamatteher, mellyel kapcsolatban egyelőre az EKB által korábban felajánlott, ugyancsak elsősorban a piac megnyugtatására szánt 5 milliárd eurós kerettel kapcsolatban sem láttak napvilágot részletek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Európai Központi Bank (EKB) október 16-án közös közleményben jelentette be, hogy 5 milliárd eurós értékhatárig értékpapírfedezet mellett (azaz repohitel formájában) egynapos euróforrást nyújt az MNB-nek, hogy az továbbadja a devizalikviditást a magyar kereskedelmi bankoknak.
Ugyanakkor az kedden, az ötpárti egyeztetésen kiderült: Gyurcsány Ferenc azt szeretné elérni külső támogatók bevonásával , hogy az Európai Központi Bank a közelmúltban felajánlott 5 milliárd eurós repohitel-keret fedezeteként magyar államkötvényeket is elfogadjon, azaz enyhítsen a fedezetelfogadási rendszerén. Az ügynek azért van fokozott jelentősége, mert ha valóra válna Gyurcsány elképzelése, akkor az erősíthetné a magyar állampapírpiac igen gyenge vételi oldalát.
Másoknak is segítenek
Az IMF leszögezte: gyors lépéseket tesz, hogy segítsen a felzárkózó piacoknak, amelyek megsínylették a globális pénzügyi zűrzavart, valamint a fejlett ipari országok gazdaságának hirtelen lassulását. A 185 tagú nemzetközi pénzügyi szervezetnek több mint 200 milliárd dolláros hitelkészlete van, és további forrásokra támaszkodhat két, IMF-tagországok csoportjaival kötött megállapodás alapján. Az IMF közölte, hogy az Izlandot és Ukrajnát, majd Magyarországot megsegítő hitelcsomagon kívül más országokkal is tárgyal lehetséges hitelezési programokról.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
