További Magyar cikkek
2007. augusztusban a fogyasztói árak az előző hónaphoz viszonyítva összességükben nem változtak, 2006. augusztushoz viszonyítva pedig 8,3 százalékkal növekedtek – közölte a KSH.
Az aszályos idő miatt
Az adat bár magasabb, mint amit az elemzői konszenzus előzetesen várt (8,2%), de nem rossz – értékelt az Indexnek Bebesy Dániel. A CIB elemzője szerint jól látszik, hogy az élelmiszerárak aszályos idő miatt megjósolható növekedése vitte magasabbra az inflációt. Augusztusban jellemzően csökkeni szokott az élelmiszerek ára, az idén ez nem így volt. A KSH adatai szerint egy hónap alatt - 2007. júliushoz viszonyítva - az élelmiszerek árai 0,1%-kal emelkedtek, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 9,9 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 1,5 százalékos átlagos árnövekedése következtében. Növekedett a liszt (7,1%), a tojás (6,9%), az étolaj (6,0%), a sertéshús (4,6%), a tej (4,3%), a baromfihús (3,2%), valamint a kenyér (1,7%) ára.
Utóbbiak esetében látható: a búza, illetve a takarmányigényű termékek körében volt magas az emelkedés.
Az MNB már korábban jelezte, tudomásul vette, hogy az élelmiszerárak görbéjén számítani kell megugrásra. A jegybank ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt alapvetően egyszeri hatásként kezeli, amelynek hosszabb távon a monetáris politikára csak akkor kell legyen hatása, ha a mostani magasabb áremelkedési ütem később beépülve emeli az inflációs várakozásokat – hangsúlyozta Bebesy Dániel. A szakértő szerint a többi részterületen kedvezőnek tekinthetőek az adatok.
Lehet ebből kamatvágás
A maginfláció év/év alapon 5,4 százalék, a szolgáltatások ára ugyan emelkedett, de ez döntően az idény jellegű üdülési szolgáltatásoknak köszönhető, a tartós fogyasztási cikkekért pedig augusztusban annak ellenére nem kellett többet fizetni, hogy a forint érzékelhetően meggyengült.
Összességében tehát az MNB által is várt dezinflációs pályán haladunk, aminek alapján szeptemberben folytatódhat a kamatcsökkentés, feltéve, hogy a külső környezet stabil marad, a forint nem gyengül – vélekedett az elemző, aki szerint a legutóbb még éppen csak a tartás mellett állást foglaló monetáris tanácsban az azóta publikált drasztikus visszaesést mutató növekedési adat és a várakozásoknak megfelelő inflációs pálya már átbillentheti a mérleg nyelvét.
A legnagyobb mértékben a szolgáltatások árai emelkedtek (0,4%), ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 4,4 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk (0,3%), valamint a tartós fogyasztási cikkek (0,1%) esetében kismértékű áremelkedés volt megfigyelhető. A háztartási energia ára nem változott az előző hónaphoz viszonyítva. Az egyéb cikkek körében árcsökkenés (0,3%) következett be, ezen belül a járműüzemanyag-árak 1,4 százalékkal mérséklődtek. A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek körében szintén árcsökkenés (3,4%) volt megfigyelhető.
Egy év elmúlt
Egy év alatt, 2006. augusztushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 10,9 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a liszt 33,2, a tojás 18,3, a baromfihús 18,2, a péksütemények 17,5, valamint a kenyér 17,3 százalékkal. A háztartási energia átlag feletti 31,0 százalékos áremelkedésén belül, a vezetékes gáz 52,3, a távfűtés 40,6, az elektromos energia ára 21,2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások átlagot meghaladó 8,5 százalékos áremelkedésén belül a csatornadíj 16,3, a szemétszállítási díj 15,3, a vízdíj 12,7 százalékkal drágult. Átlag alatti áremelkedés volt tapasztalható a szeszes italok, dohányáruk (7,0%), valamint az egyéb cikkek (1,9%) esetében. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 0,8%-kal, a ruházkodási cikkekért 0,6%-kal kellett kevesebbet fizetni, mint 2006. augusztusban.
Idén az első nyolc hónapban átlagosan 8,5 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
