További Magyar cikkek
A pénzügyminisztériumban többféle szakmai változat is készült az ingatlanadóra. A tárca azonban addig nem hoz nyilvánosságra semmilyen, az új adóval kapcsolatos számítást, amíg arról nincs kikristályosodott, végleges kormányzati álláspont – közölte az Index kérdésére Kőszegi Márk, a minisztérium helyettes sajtófőnöke.
Az elmúlt hetekben világossá vált, hogy a koalíciós pártokon, de talán még a kormányon belül sincs összhang arról, be kell-e vezetni az új adót, és ha igen, milyen feltételek mellett. A költségvetés egyenlege idén a kormány által vártnál kedvezőbben alakult, így szigorúan pénzügyi szempontból, az egyenleg javítása érdekében most nincs szükség új adónemre, ahogyan erről a kormányfő is többször beszélt az elmúlt hetekben.
Mindegy, mint mondtunk az uniónak
Az sem kötelezi hazánkat az ingatlanadó 2008-as bevezetésére, hogy a konvergenciaprogramban az szerepel, "a kormány döntött az ingatlanadó 2008. évi bevezetéséről". Úgy tudjuk, a pénzügyi kormányzatnál elfogadott álláspont az: a konvergenciaterv csak arról szól, hogy milyen ütemezésben és mikorra érjük el az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti célokat. A dokumentumban ezen túlmenően le kellett írni azokat az intézkedéseket, lépéseket, amelyek a kritériumok teljesítéséhez vezetnek, de tudomásunk szerint a kormányzat arra számít, hogy Brüsszelt a dátum mellett csak a bevállalt makroszámok érdeklik, ehhez képest másodlagos, hogyan akarjuk elérni a 3 százalékot 2009-re.
Úgy értesültünk, kormányzati és kormánypárti körökben úgy érzik, ebben az olvasatban jelenleg jelenleg nincs szükség sem ingatlanadóra, sem más új adónemre. "A konvergenciatervben csak azt vállaltuk, hogy lesz valamikor meg valahogyan ingatlanadó, de a végső szám a fontos, nem az, hogy azt mikor vezetjük be" – magyarázta forrásunk. Ez az egyébként nem hivatalos kormányzati álláspont azonban nem pontos: a dokumentumban, annak 46. és 52. oldalán az szerepel: az értékalapú ingatlanadózásról szóló törvényjavaslatot 2007-ben benyújtják az országgyűlésnek, és az adót 2008-ban bevezetik.
Szakértők szerint hiba lenne csak abból kiindulni, hogy milyen állapotban van jelenleg a büdzsé. A hazai és nemzetközi elemzők többsége ugyanis arra számít, hogy idén valóban a tervezettnél – így a konvergenciaprogramban foglaltnál is – kedvezőbb lesz az államháztartás egyenlege, azonban általános az a vélekedés is, hogy 2008-ban automatikusan már nem folytatódik ez a kedvező trend, és az idei dinamikus hiánycsökkentés lendülete a reformok lelassulása és a megszorítások egyszeri hatása miatt megtörik.
Az elvárt adó sorsára jut?
A pénzügyminisztériumban ezeket a felvetéseket nem kívánták kommentálni. Azt azonban Kőszegi Márk elmondta: a minisztérium és a koalíciós pártok azt vizsgálják, hol és hogyan lehet hozzányúlni az adórendszerhez, milyen módon lehet a jövedelmi, vagyoni és fogyasztási típusú adók arányán változtatni. Ha teherátrendezésben, az adóbevételek súlyának áthangolásában gondolkodunk, akkor – más adóterhek csökkentésével egyidejűleg – lehet értelme az egységes ingatlanadó bevezetésének.
Az új adónemről azonban várhatóan már csak az őszi ülésszakon tárgyal a parlament. A szakmai – ingatlanos és adótanácsadói – szervezetek attól tartanak, hogy a törvény túl későn születik meg. Mivel előzetes tájékoztatást sem kaptak arról, hogy a kormány kiket milyen mértékben, milyen alapon, milyen értékszámítás szerint, hogyan és mikortól adóztatna meg – az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó szakmai tanácskozásokra hiába hívják a PM illetékeseit, még egyetlen ilyen fórumon sem vettek részt –, az új adónemre nem lehet kellő időben felkészülni, ami a jogbiztonságot is sértheti, állítják szakértők.
Ez akár azt is eredményezheti, hogy az ingatlanadó az elvárt adó sorsára jut, és elbukik egy alkotmánybírósági eljárásban. Erre a felvetésre a PM csak annyit mondott: az alkotmányossági szempontok betartása minden törvény, így az ingatlanadó esetében is alapkövetelmény, így erre figyelni fognak a jogalkotás során.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
