Járai szerint túl optimista a 2010-es euróbevezetési terv

Nyugtalanító a Standard and Poor hitelminősítő Magyarországot leminősítő legutóbbi értékelése, amely új és különösen nyomós vészjelzésként ugyan sokkoló a magyar közvélemény számára, ugyanakkor nem okoz világvége hangulatot - mondta Járai Zsigmond a bécsi Kuriernek adott interjújában. Járai reformokat sürget, valamint a költségvetési és a kereskedelmi mérleg hiányának a csökkentésére ösztönöz, miután az egykori éllovas Magyarország a tíz új EU-tagország között az utolsó helyre került e besorolás szerint. A külföldi befektetők számára immár vonzóbbak a haladó reformokat végrehajtó szomszédos országok, például az adókat csökkentő és a bürokráciát leépítő Szlovákia és Románia.

Túl korai

"A nyugati befektetők érzékelik, hogy csúszunk lefelé", és a pénzügyi világ bizalma a gazdaságpolitika súlyos hibái miatt megrendült - jelentette ki a jegybankelnök. "Mi ugyanis a mértéken felüli béremelésekkel, az elhibázott adórendszerünkkel és a 800 ezer embert foglalkoztató nagy állami bürokráciával jólét nélküli jóléti államot működtetünk. A költségvetési hiányt hitelekkel finanszírozzuk, az államadósság pedig növekszik. Ez egy olyan út, amely nem az euróövezethez vezet" - fejtette ki.

A jegybankelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az euró bevezetésének határideje kitolódik, és ma úgy tűnik, hogy a 2010-es határidő is túl optimista. Egy éven belül kétszer is a pénzügyminiszter leváltásához vezetett, hogy a kormány nem volt abban a helyzetben, hogy a három éve ismételten bejelentett gazdaságpolitikai fordulatot megvalósítsa. A fordulat végrehajtásához való újabb nekirugaszkodás a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által a közelmúltban bejelentett 100 lépés programja. Járai szerint ennek tartalma előzetesen nem ismert, de mindenképpen üdvözlendő az átfogó reformok iránti komoly szándék. A jegybankelnök mindazonáltal nem számít arra, hogy ezek a reformok még a 2006-os parlamenti választások előtt kibontakoznak. Azt tanácsolja a kormánynak, hogy Írország példáját kell figyelembe venni, ahol az időnként fájdalmas reformok időszaka után "aranyidő" kezdődött, és bizonyos dolgokat Ausztriától is meg lehet tanulni.

Recesszióról ugyan ma nem lehet beszélni Magyarországon, de: "túl nagy várakozásokat fűztünk az EU-belépéshez, ahelyett, hogy magunk fáradoztunk volna az Európához való csatlakozás érdekében" - idézte az osztrák lap a Nemzeti Bank elnökét.