További Magyar cikkek
A hazai infláció szempontjából rossz év volt 2006 - mondta Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke év végi nyilatkozatában az MTI-nek. A jegybank elnöke elmondta: 2005. őszén az MNB szakértői még úgy gondolták, hogy 2006-ban nagy mértékben csökken a pénzromlás üteme, sőt év végére lemegy 2 százalékra vagy az alá. A 2006 eleji áfa-csökkentés valóban jelentősen mérsékelte az inflációt, viszont 2006 szeptemberében az áfa mértéke megemelkedett, ez megfordította a tendenciát, olyannyira, hogy decemberre már 6 százalék körüli szintre emelkedett az infláció üteme. "Sajnos 2007 sem lesz jobb év ebből a szempontból. A jövő év első felében, részben az év eleji árdrágulások, hatósági áremelések következtében megugrik az infláció, akár 7-8 százalékot is elérhet, és az üteme várhatóan csak év végére mérséklődik 6 százalék körüli szintre" - mondta Járai Zsigmond. Az már most látszik, hogy a központi és az önkormányzati áremelések magasabbak lesznek annál, mint amit az MNB szakértői korábban vártak - tette hozzá a jegybank elnöke.
2007 eleje sem lesz jobb
Járai Zsigmond szerint a következő év egyik legnagyobb kihívása monetáris szempontból az lesz, mennyire sikerül megfékezni az inflációs várakozásokat. Ha kedvező tendenciák érvényesülnek, esetleg felerősödnek, akkor 2008 végére újból 3-4 százalék körüli szintre csökkenhet az infláció - mondta Járai Zsigmond. Ha erősödnek az inflációs várakozások, illetve a nemzetközi folyamatok kedvezőtlenül alakulnak, "elképzelhető, hogy kénytelenek leszünk emelni az alapkamatot " - mondta az MNB elnöke.
Véleménye szerint a búcsúzó 2006-os év a forint árfolyama szempontjából is nehéz év volt. "Bár napjainkban erős a forint, év közben erősen hullámzott az árfolyama" - emlékeztetett rá az elnök. A jegybank olyan szinten igyekezett tartani a kamatot, hogy a pénzromlás ütemének mérséklése mellett a forint árfolyamának ingadozását is csökkentse. Járai Zsigmond szerint a forint jelenlegi erős árfolyama jórészt a kedvező nemzetközi környezetnek tudható be. A világban jelentősek a likvid pénzeszközök, amelyek befektetési lehetőségeket keresnek, ami azzal jár, hogy a kockázatosabb piacok állampapírjainak kamatfelára is viszonylag alacsony - mondta, hozzátéve, hogy Magyarországon a térség országaihoz képest magasabbak a kamatok.
Teljesülhet a hiánycél
A jegybank elnöke szerint kétségtelen az is, hogy a magyar államháztartás konszolidációjának irányába tett lépéseket a befektetők kedvezően fogadták, ami a forint árfolyamában is visszatükröződik. Elmondta: igaz ugyan, hogy az államadósság mértéke magas és a jövőben még valamelyest emelkedik is, a befektetők azonban arra helyezik a hangsúlyt, hogy a kormány a parlament által elfogadott jövő évi költségvetéssel jelentős lépést tett az államháztartás hiányának mérséklése felé. "Ha a jövő évi költségvetést következetesen betartják, megvalósulhat a 6,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány" - mondta a jegybank elnöke.
Konvergencia növekedés nélkül
A konvergenciaprogrammal kapcsolatban Járai Zsigmond megjegyezte: a legfőbb gond a programmal az, hogy túlságosan is az államháztartási hiány lefaragására koncentrál, a gazdasági növekedés azonban megtorpan, és nincs jele annak, hogy hosszú távon mitől emelkedne a gazdasági növekedés üteme. Emlékeztetett arra, ha a jövő évben emelkednek az adók, a munkára rakódó terhek, nő az állami bürokrácia és az állam újraelosztó szerepe. A karácsony előtti héten Frankfurtban, az Európai Központi Banknál (EKB) tett látogatására utalva elmondta: az EKB-nál is hangsúlyozták, hogy azoknak az országoknak a versenyképessége romlik leginkább, amelyekben nő az állam újraelosztó szerepe.
Az elnök szerint a konszolidáció szerkezete kifejezetten rossz, a bürokrácia növekedése, a magas adóteher és a bonyolult adórendszer miatt újabb teret nyerhet a szürke-, illetve feketegazdaság. Részben a konvergenciaprogram hatásaként Magyarország lemarad a legjelentősebb versenytársaktól, a visegrádi államoktól a versenyképességet nézve. Utalt rá, hogy Szlovákia például az idei utolsó negyedévben már 9-10 százalékos éves gazdasági növekedési rátát produkál, miközben Magyarországon a jövő évben 2-2,5 százalékos növekedés várható.
A monetáris politika ebben a gazdasági helyzetben csak arra helyezheti a hangsúlyt, hogy kordában tartsa az inflációt, és ha kell, akár kamatemeléssel is visszafogja az inflációs várakozásokat. "A Monetáris Tanács minden tagja elkötelezett abban, hogy ha az inflációs kilátások romlanak, emelni kell a jegybanki alapkamatot" - nyomatékosította. "Olykor felmerül, hogy kamatcsökkentéssel segíteni lehetne a gazdasági növekedést. A monetáris politikának azonban nem feladata a gazdaság ösztönzése, azt a kormánynak kell gazdaságpolitikai eszközökkel elérnie" - emelte ki a jegybank elnöke.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
