Nem nagyok a jövedelemkülönbségek Magyarországon

További Magyar cikkek

Kapcsolódók (5)

Máris lesöpörték az alternatív kormányprogramot

Meghallgatták az Orienst, de a kormány elképzeléseibe nem fér bele, hogy hozzányúljanak a szociális kiadásokhoz.

IMF: Eddig majdnem jó, de több kell

Emelni kell a nyugdíjkorhatárt, a szociális támogatásokat csak a rászorulókhoz kell irányítani, a munkához kötődő terheket csökkenteni kell.

A kormány is megvitatja az alternatív kormányprogramot

Gyurcsány meghívta az Oriens programját készítőket a kétnapos kormánykonzultációra, a pénzügyi tárca nem lelkesedik a pakkért.

A PM-nek nem tetszik az alternatív kormányprogram

Cáfolják, hogy direkt saját állításaikat alátámasztandó, de már számolnak.

Kilábalás brutális béremelkedéssel

Az EVA és az EKHO megszűnne, de 270 ezer forintig csak 18 százalék lenne az szja egy alternatív kormányprogram szerint. A nyugdíjasok pedig nem szent tehenek, az áfát emelni kell.

Európai összevetésben a magyar jövedelemkülönbségek közepesnek mondhatók, vagyis az az érzet, hogy a magyar lakosságra egészen nagy életszínvonalbeli szórás jellemző, nem helytálló - többek között ez is elhangzott azon a beszélgetésen, ahol a Tárki szakértői ismertették az Európai társadalmi jelentés című kiadványuk e témáról szóló fejezetét. A tanulmány ismertetését követő szakmai beszélgetésen mindenkinek ugyanaz jutott az eszébe: a szociális rendszer, a foglalkoztatottság és az adók.

Bár Magyarországon az a közvélekedés, hogy jövedelemegyenlőtlenségek igen nagyok, ez nem igaz. Ahogy korábban számos más tanulmány is, ezúttal a Tárki által készített Európai társadalmi jelentés is arra a következtetésre jutott, hogy a különbségek európai összevetésben legfeljebb átlagosnak mondhatók. Többnyire ide tartoznak a régió más országai is, a baltiak pedig a magas jövedelemegyenlőtlenségűek közé tartoznak.

Ezzel együtt a jövedelmek természetesen - az ország fejlettségéből következően - még alacsonyak, csupán a felső 10 százalék él a nyugat-európai középosztály szintjén.

A beszélgetés során Simor András jegybankelnök azt a kérdést igyekezte megválaszolni, hogy mitől növekedhet ez az arány. A kilátások rosszak, mert nem egyszerűen gazdasági lassulás jellemzi az országot, hanem a potenciális növekedés is egyre alacsonyabb. Ennek oka, hogy a foglalkoztatottság bővülése gyakorlatilag egyáltalán nem járul hozzá a növekedéshez, mivel az több éve stagnál. A jelenség mögött többek között a magas adóék és a minimálbér-emelés áll, de a jóléti rendszerünk sem ösztönzi a munkába állást. Rossz az alacsony végzettségűek foglalkoztathatósága, e tekintetben különösen 40 év felett lesz egyre látványosabb a helyzet. Megfigyelhető egyfajta képzettségi rés (gap) is: a technológiai intenzív növekedéssel nem tartott lépést a képzettség fejlődése, és most nagy a lemaradás.

Még Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára is arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas elsődleges kiadási szint mögött a magas szociális védelem áll, aminek a trendje ráadásul emelkedő volt 2006-ig. Ugyanakkor Kovács nem beszél ezek leépítéséről, csupán átstrukturálásáról, az ösztönzők erősítéséről. Hasonlóképpen gondolja Vértes András, a GKI elnöke is, aki szerint nem lehet átcsoportosítani az inaktívaktól az aktívak felé jövedelmet, ehelyett csupán az adózás átalakítása jöhet szóba az ösztönzés terén.

Ezzel sem Simor, sem Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója nem értett egyet, és az erőteljesebb átalakítás mellett foglaltak állást.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Csatári Bence
Kóbor

8100 Ft

Szlavicsek Judit
Doszpot nyomoz

4932 Ft