További Magyar cikkek
Unalmas szakpolitikus akarok lenni, azt szeretném, ha a vezetésem alatt a gazdasági és közlekedési tárca a megoldott szakmai ügyekről szólna. Legalább száz megoldandó ügy van a minisztériumban, ha ebből csak tízet rendezünk, de jól, az már eredménynek számít – mondta a Kóka Jánost a hét elején váltó Kákosy Csaba, aki elődének kabinetfőnöke volt.
Tisztább, pontosabb vonatok
Ennek fényében nem meglepő, hogy az új miniszter nem mondott sok újat. Akárcsak Kóka tavaly nyáron, bejelentette, hogy szeretné a 24 Volán-társaságot privatizálni, lehetőleg már 2008-ban. Míg elődje előbb regionális cégekké szervezte volna azokat – ez a folyamat el sem kezdődött –, Kákosy most már arról beszélt: átszervezésre nem készülnek, de területi alapon, csokorban tervezik a meglévő cégek értékesítését.
A közlekedési reformot a MÁV-nál is az eddigiekkel szinte megegyezően folytatná az új miniszter. Azt mondta, a 38 szárnyvonal ügye "rossz politikai viták" tárgya lett az elmúlt időszakban, holott ez bár fontos, de nem központi része a vasútreformnak. A leányvállalataival együtt hatvanezer embert foglalkoztató MÁV-nál nem lehet egy-két éven belül érdemi eredményeket elérni, ezért a következő évnek a kisebb lépésekről kell szólnia: legyenek tisztábbak és "kicsit pontosabbak" a vonatok, folytatódjék a motorvonatok beszerzésével a járműpark korszerűsítése, valamint "induljunk el a pályaudvarok fejlesztésével".
A 38 mellékvonal sorsáról 2008-ban fognak dönteni. "Mind a 38-at elővesszük és végigbeszéljük az érintettekkel. Lehet, hogy lesz olyan, amit nem zárunk be, és biztosan lesz, amit igen, legfeljebb nem azonnal, hanem 2010-től" – fogalmazott a miniszter, hozzátéve: akárcsak a közúti, a vasúti reformnak is az a célja, hogy az utasoknak modernebb, gyorsabb, korszerűbb elérést nyújtsanak.
Nem szabad leállni
A közlekedési reform mellett Kákosy kiemelt feladatnak nevezte a gazdaság élénkítését. Egy erős felzárkózási időszak zárult le 2005-2006-ban, és az elmúlt években, a korábban elhalasztott reformok miatt, romlott a versenyképesség, az ország elvesztette az üzleti körök bizalmát. A miniszter úgy érzi, az államháztartási rendbe tételével a bizalom már visszatért, "a kiigazítás jó úton halad, sikeres". A reformokkal azonban akárcsak a távozott Kóka, Kákosy szerint sem szabad leállni – a visszanyert bizalom és az 1,2 százalékosra csökkent GDP-bővülés ellenére sem –, mert "csak így térhetünk vissza a tartós gazdasági növekedés pályájára".
A gazdaság élénkítése érdekében a miniszter aktív, érdemi párbeszédet szeretne az üzleti szektorral, mivel a meglévő fórumokat nem érzi hatékonynak (ezt a vállalást Kákosy elődei, nemcsak Kóka, hanem Csillag István is, szintén megfogalmazták). Olyan együttműködést ígért 2008-tól, amely folyamatos, és amelyben a vállalkozók visszajelzéseket kaphatnak észrevételeikre. A gazdaság élénkítése érdekében aktívabb, a közép-európai és balkáni térségben agresszívabb gazdaságdiplomáciai szerepvállalást is ígért, valamint elődjéhez hasonlóan arról is beszélt, hogy a közlekedésfejlesztést is a gazdaságélénkítés szolgálatába kell állítani.
A harmadik kiemelt fejlesztési területnek az informatikát nevezte Kákosy, aki nem nagy összegű állami programokat, hanem kicsi, jól irányzott lépéseket ígért. Ilyennek nevezte a netrekész programot, vagy a most induló digitális írástudás programját. A digitális írástudók arányát tekintve ugyanis hazánk, a görögökkel holtversenyben, az utolsó helyen áll az EU-ban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
