További Magyar cikkek
Marad, tartják, nem lesz változás – Barcza György a K&H, Török Zoltán a Raiffeisen és Trippon Mariann a CIB elemzője sem vár kamatcsökkentést a monetáris tanács hétfői ülésétől. Nagyjából abban is egyetértenek: júliusban már jobb eséllyel elindul a csökkentés, de biztosra még ezt sem lehet venni. A piac mindenesetre most három hónapon belülre fél, az év végéig egy százalékos vágást áraz Barcza György szerint, míg Török Zoltán a szeptemberig elinduló csökkentéssel 7,25-ös év végi szintre számít.
Az várható, hogy a májusihoz hasonlóan szoros döntés születik hétfőn – mondta az Indexnek Trippon Mariann. Szerinte egyhangúbb döntés majd az első csökkentésnél lesz (a májusi döntésnél a 13 tanácstagból 7-en a tartás mellett szavaztak, 6-an csökkentettek volna, akadt, aki nem is negyed, hanem fél százalékkal).
Az infláció és a béradatok voltak a szakértő szerint az elsődleges, hazai meghatározó fejlemények a hétfői döntéshez: utóbbiaknál a bruttó bérek kétszámjegyű növekedése önmagában aggasztó, de érezhető, hogy ezek értékelése már korábban is megosztotta a tanácsot, hiszen a reálkeresetek jelentősen csökkentek, és a kiskereskedelmi forgalmi adatok is azt mutatják, keresleti oldalról nincs inflációs nyomás.
A külső, a nemzetközi környezet ugyan változott az eltelt egy hónapban, a fejlett országok hozam- és kamatszintjeinek emelkedése kedvezőtlenül érintette a feltörekvő piacokat, de hiába szaladt el a forint/euró kurzus 255-ig, mostanra ismét 250 alá állt be az árfolyam.
A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset növekedése alacsonyabb volt, mint a kisebb szervezeteknél. A nettó keresetek átlagosan 1,2 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a versenyszférában 3,1 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél 1,7 százalékos csökkenés következett be.
Éppen a forint erősödése az, ami Barcza György, a K&H elemzője szerint ugyan növeli a kamatcsökkentés esélyét, sőt, voltaképpen egyfajta kényszerítő tényező lenne, a monetáris tanács ha konzisztens akar maradni saját korábbi álláspontjával, a legutóbbi béradatok nyomán aligha kezdheti el a kamatcsökkentést. A szakértő ráadásul úgy látja: az egyebek között a Pénzügyminisztérium által is hangsúlyozott azon állítás, miszerint a bruttó bérek megugrása döntően a gazdaság fehérítésének köszönhető, sántít.
Barcza György szerint miközben tény, hogy a fehérítésben leginkább érintett négy szektorban, többek között az építőiparban és a kereskedelemben 12 százalékos volt és az előző hónaphoz képest stagnált a bruttó bérnövekedés, míg az fennmaradó ágazatokban valamivel alacsonyabb, de kétszámjegyű és növekvő tendenciát mutat. Ez pedig azt jelenti, hogy a jegybank inflációs félelmei amiatt, hogy a magasabb bérek kigazdálkodását majd áremeléssel érik el a termelők és szolgáltatók, nem megalapozatlanok.
Hasonló okokból nem vár csökkentést Török Gábor, a Raiffeisen elemzője sem. Mint fogalmazott, a kérdés voltaképpen úgy is feltehető, változott-e a döntésben szerepet játszó faktor olyan mértékben, hogy az korábbi álláspontja módosítására bírná a májusban a tartás mellett, azaz a csökkentés ellen szavazó, a többséget jelentő hét tagot. Az elemző szerint a válasz nem, az inflációs adat ugyan enyhén még pozitív is volt, ami a csökkentés irányába hathatna ugyan, de a bérkiáramlás számai viszont épp ellenkezőleg, túl magasak voltak. A forint árfolyama nagyjából ott áll, ahol egy hónappal ezelőtt, de összességében is voltaképpen nagyjából minden tekintetben ugyanaz a helyzet, mint négy hete, így aligha várható változás.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
