További Magyar cikkek
A hétfői kamatemelés kikényszerítésére vonatkozó spekulatív forintgyengítés helyett inkább az általános feltörekvő piaci eladási hullám miatt gyengült ma reggel bő egyhetes mélypontra 267-ig az euróval szemben a forint - mondta a Portfolio.hu-nak Ötvös Mihály, a Commerzbank devizakereskedője. Jelzése szerint a kedvezőtlen hangulatban "szokás szerint" ismét a forint szenvedte el az egyik legnagyobb gyengülést a dél-afrikai randdal együtt tegnap délután óta.
A devizakereskedő szavai szerint erős a bizonytalanság a piacon azzal kapcsolatban, hogy valóban kamatot hajlandó-e emelni hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Elmondása szerint arról beszélnek a piacon, hogy a 270-es szint elérése, illetve afeletti euróárfolyam már nagyobb valószínűséggel a kamatemelés felé billentheti a mérleget a jegybanknál is. Ez a "beszélgetés" azonban könnyen önbeteljesítő jóslattá is válhat, ugyanakkor ha elmaradna a kamatemelés, akkor pedig a döntést követően könnyen alakulhatna ki forintgyengülés - érzékeltette a befektetők, illetve a jegybank szemszögéből is a komoly dilemmát a kereskedő.
Az árfolyam mindenesetre napközben elkezdett korrigálni, 11-12 óra körül a nyitó, 265-ös szintnél voltak a jegyzések, koradélután azonban ismét gyengült a forint.
Totális megosztottság
A bizonytalankodás nem meglepő: soha nem látott megosztottság uralkodik a piacon a jövő hétfői kamatdöntést illetően. A Portfolio.hu felmérésében részt vevő piaci szereplők közel azonos arányban várnak tartást, 25 bázispontos emelést, illetve 50 bázispontos szigorítást. A bizonytalanságot jól mutatja, hogy az elemzők között abban sincs egyetértés, hogy milyen piaci reakciók követhetik az egyes kamatlépéseket, a decemberi kamatvárakozások pedig még az általános irányban sem egyeznek meg: a mai 7,5 százalékos kamatszint mellett 8,5 és 6,75 százalék között szóródnak a prognózisok.
Bár sokan arról beszélnek, hogy a piac megpróbálja sarokba szorítani a jegybankot, és kamatemelésre kívánja kényszeríteni, egyáltalán nem egyértelműek a kamatvárakozások. Sőt, az ideges hangulatban rendkívül nagy bizonytalanság uralkodik: ezt az egyedi várakozások kapcsán is hangsúlyozzák a szereplők, és az összképben is megmutatkozik. A 20 megkérdezett szakértő közül 6 szerint a tanács 7,5 százalékon tartja a kamatot, 10 szerint 25 bázispontos kamatemelést hajt végre, 4 elemző pedig a jelenlegi helyzetben csak 50 bázispontos emelésben látja majd a megoldást.
Marad a kamat, mert
Azok, akik szerint a tanács nem dönt a szigorítás mellett, általában a fundamentális tényezőkre hivatkoznak, illetve arra, hogy a jegybank nem hagyhatja magát sarokba szorítani a piaci spekulánsok által. Az alacsony gazdasági növekedés, a gyér kereslet, az enyhén lanyhuló bérdinamika, valamint az a tény, hogy az infláció megugrását főként eseti sokkhatások okozzák nem igényel monetáris szigorítást - érvelnek a tartást jósló szakértők.
Negyedszázalékos emelés jön, mert
A legnagyobb társaság egyben a leginkább heterogén is. Négy elemző szerint valójában 50 bázispontos szigorításra lenne szükség, de a jegybank erre nem szánja el magát. Egy szakértő szerint viszont ennyire sem lenne szükség, de a jegybank a piaci hangulatra való tekintettel mégis megteszi. Többek szerint a jegybank egy "hawkish", héja szerű, azaz a további kamatemelési lehetőséget nyitva hagyó közleménnyel próbálja majd kispórolni a második 25 bázispontot az emelésből.
A fundamentális érvként a romló inflációs kilátások (magas olajár, hatósági áremelések, gyenge forint) és a gazdaság megítélésében bekövetkezett fordulat hangzott el. További szempont, hogy a jegybank hétfőn megjelenő inflációs előrejelzése ráadásul még olyan kondíciókkal készült, melyek azóta tovább romlottak.
Nagy emelés jön, mert
Az 50 bázispontos emelés mellett a fő érve az elemzőknek, hogy csak egy határozott kamatlépéssel lehet elejét venni annak, hogy további kamatemelési várakozások épüljenek ki, rendkívül turbulens folyamatokat indítva el a piacon.
Összességében a megosztottság mögött az állhat, hogy a stagflációs veszély és a kérdéses ideig tartó piaci bizonytalanság mellett az elemzők eltérően ítélik meg, hogy milyen tényezőket érdemes hangsúlyosabban figyelembe venni, illetve arról sincs információjuk, hogy a jegybank miként gondolkodik ez ügyben.
Gyenge a jegybanki kommunikáció
Néhány területen azonban megfigyelhető egyetértés. Az egyik, hogy a szereplők úgy érzik, a jegybank gyenge kommunikációjával magukra hagyta őket a piacon. Ez vonatkozik az elmúlt egy évre általában, illetve a fordulatot hozó utóbbi egy hónapra is. Miközben a jóval nyugodtabb lengyel körülmények között az elmúlt időszakban a monetáris tanács 5 tagja több mint húszszor szólalt meg, aközben idehaza a jegybanktól egy megnyilatkozásra futotta. Ennek kapcsán több elemző is megjegyezte, hogy a döntéseknek bizonytalansági faktor a tanács összetétele is.
A másik terület, ahol nagyjából egyetértés mutatkozik, hogy a túlnyomó többség szerint tartás esetén mindenképpen forintgyengülés következik be. És van egy valamivel biztatóbb konszenzus is: szinte mindenki úgy látja, hogy év végéig kamatcsökkentés is lesz - elsősorban a második fél évben.