Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A bankok és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is több kérdést intézett a Pénzügyminisztériumhoz a bevezetés előtt álló jogszabályról. A Napi Gazdaság értesülései szerint ezekre hivatalos válasz sem a minisztériumtól, sem az adóhatóságtól még nem érkezett. Így egyelőre nyitott kérdés, hogy a kamatadó bevezetését követően a fogyasztók mind pontosabb tájékoztatása érdekében szabályozzák-e, hogy a pénzintézetek egységesen hirdessék kamataikat.
Ifjabb Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint Európában ott, ahol van kamatadó, a pénzintézetek egységesen bruttó kamatokat hirdetnek - üdvözítő lenne, ha itthon is hasonlóan tennének a pénzintézetek. Az összehasonlíthatóbb betéti ajánlatokat segíthetné, ha a jövőben a kamatadó mértékével is csökkentett kamatértéket mutatná az egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM), ám ehhez meg kellene változtatni az EBKM számításáról szóló kormányrendeletet.
A bankszövetség mindenképpen támogatna egy ilyen fogyasztóbarát módosítást - nyilatkozta a lapnak a szervezet főtitkára. A jogszabályváltozás nélkül legfeljebb arra van lehetőség, hogy a PSZÁF ajánlásokkal igyekezzen az általa helyesnek tartott irányba terelni a pénzintézeteket.
A szeptemberi gondok előtt vannak még nyitott kérdések azzal kapcsolatban is, hogy meddig van mód a befektetések adómentes elhelyezésére. A bankbetéteket augusztus 31-éig bizonyosan le lehet kötni, ám nem tisztázott, hogy a nyílt végű befektetési alapok esetében mikortól számít adókötelesnek a megtakarítás. Ilyenkor ugyanis az elszámolás a T+2. napon történik, vagyis elvben az augusztus 30-án vásárolt befektetési jegy ténylegesen csak szeptember elsején kerül a tulajdonos birtokába.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
