Most még maradt a kamat

Az egy hónappal ezelőtti döntését nem ismételte meg mai ülésén a monetáris tanács, így változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot. Így a ráta továbbra is 7,75 százalékon áll. A kiadott közlemény ugyanakkor azt sugallja, hogy a kamatvágási ciklus a jövőben folytatódni fog, de nem számítsunk havonkénti lazításra.

A monetáris tanács döntését nagy bizonytalanság övezte a piacon, ezért – szemben a júniusi döntéssel – nem lehet meglepetésről beszélni. Az elmúlt hetekben vegyes adatok láttak napvilágot, emellett pedig az MNB kommunikációja sem nyújtott egyértelmű eligazodást a kamat alakulását illetően.

Az éves infláció a májusi 8,5 százalékról 8,6 százalékra emelkedett, ugyanakkor az egyik legnagyobb figyelemmel követett részmutató, a nem-regulált szolgáltatások inflációja szinten maradt. A keresetek is szolgáltattak pró és kontra érveket a lazításhoz. A bruttó béremelkedés üteme némiképp mérséklődött májusban, ám az inflációs várakozások szempontjából kitüntetett jelentőségű adat, a versenyszektorbeli egyszeri kifizetések nélküli bérnövekedés minimálisan gyorsult. A bizonytalansághoz hozzájárult a jegybank a múltkori kamatcsökkentésével is, aminek az időzítését bírálták piaci szereplők.

Mindezek miatt a mai kamatdöntés előtt megosztott volt a piac. A Reuters minapi felmérésében részt vevő elemzők közül 18-an tartásra számítottak, míg 10-en vágást prognosztizáltak. A devizakereskedők körében végzett felmérésnél azonban a lazítás mellett lándzsát törők voltak többen. A kamatdöntésről a közlemény fél 3-tól lesz olvasható a Magyar Nemzeti Bank honlapján.

A tanács indokai

A monetáris tanács megítélése szerint az elmúlt hónapok inflációs folyamatai a májusi inflációs jelentésben foglaltaknak megfelelően és a három százalékos középtávú inflációs cél elérésével összhangban alakulnak. Az inflációs alapfolyamatokat legjobban megragadó, az adóváltozásoktól megszűrt maginfláció az elmúlt negyedévben jelentősen mérséklődött, noha a júniusi adat emelkedést mutat. A tanács véleménye szerint csökkent az inflációs céltól lényegesen eltérő várakozások kialakulásának veszélye.

A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy folytatódott a gazdasági növekedés lassulása. A versenyszektor bruttó nominálbér-növekedése – a szabályozási környezet változása miatti torzítások kiszűrése után is – egyelőre magasabb a termelékenység változásánál. A munkapiaci adatok értelmezését azonban jelentős bizonytalanságok övezik. A béralakulásnak nincs olyan egyedi mutatója, amely alapján a költségoldali inflációs hatások egyértelműen megítélhetőek lennének.

A tanács lehetőséget lát arra, hogy a jövőben folytassa az alapkamat csökkentését. Ugyanakkor a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatokat övező bizonytalanság szintje továbbra is magas, ami óvatos és fokozatos kamatcsökkentési pályát tesz szükségessé.

Majd még csökkentik a kamatot

Az Index által megkérdezett elemzők azt olvassák ki a döntésből és a kiadott közleményből, hogy az MNB az év hátralevő részében folytatja a lassú kamatcsökkentést. Ez praktikusan azt takarja, hogy ha a dolgok a prognózisoknak megfelelően alakulnak, ha nem lesznek aggasztó folyamatra utaló jelek, akkor az év hátralevő részében kisebb szüneteket közbeiktatva – nagyjából minden második ülésen – enyhíthet a monetáris szigoron a jegybank – mondja Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. A piaci várakozások alapján év végére 6,5-7 százalék közötti szintre süllyedhet az alapkamat.

Az MNB mostani lépése és a közlemény szövege végre világos, egyértelmű üzenetet hordoz – egészíti ki Barcza György. A Kereskedelmi és Hitelbank vezető elemzője emlékeztet arra, hogy májusban a várakozásokkal szemben nem faragott a rátából a jegybank és meglehetősen kemény hangvételű közleményt fűzött a döntés mellé, majd ezt követően júniusban nagy meglepetésre hozzáfogott a kamatcsökkentéshez. A mostani döntés és kommentár nagyban segít abban, hogy a piac lássa, mi van a monetáris tanácstagok fejében, ők hogyan értékelik az inflációs folyamatokat és a kiadott közleményeket hogyan kell értelmezni.