Magyarország szemben a világgal

Brüsszelben nem értik, hogy Magyarország miért megy szembe az európai gyakorlattal, és miért emelte az alapkamatot 11,5 százalékra, miközben egész Európában kamatcsökkentésről jönnek hírek, valamint miként lehet, hogy 8 százalékkal magasabb a kamat, mint az európai országok többségében, fejtette ki Fazakas Szabolcs. Az Európai Parlament költségvetési bizottságának szocialista tagja az Inforádiónak nyilatkozva hozzátette, Brüsszelben hiányolják, hogy nem haladunk együtt Európával a kamatcsökkentés vagy a gazdaságélénkítő programok területén.

Az Indexnek adott interjújában Albrecht Ottó, a Cashline elnöke a jegybank október 22-i rendkívüli, három százalékpontos kamatemeléséről egyenesen azt mondta, hogy kevés ennél dilettánsabb döntést lehetett volna hozni egy ilyen helyzetben. Azokat a kis- és középvállalatoknak, amelyek a válság ellenére még talpon vannak, és még csak nem is devizahitelben adósodtak el, ez lehet az utolsó kegyelemdöfés. 15-16 százalékos forintkamatot ilyen gazdasági helyzetben nem lehet kigazdálkodni.

A megkérdezett elemzők többsége ugyanakkor a kamatpolitikát bíráló - látszólag élénkülő - hangok ellenére korábban és most is a kamatemelés szükségessége mellett állt ki. A véleményekből az derül ki, hogy noha a jegybanki beavatkozás elérte célját, és noha az IMF-megállapodással a legdurvább forgatókönyvekből is ki kellett írni az államcsőd - egyébként korábban sem reális - lehetőségét, és noha a forint erősödik, egyelőre mégsem lehet gyors kamatvágásra számítani.

A jegybanknak várnia kell

Az MNB mindenképpen vár még. Az elmúlt két-három nap nagyon jó volt a feltörekvő országoknak, erősödtek a tőzsdék és a devizák, de elég csúnya hullámvasúton vagyunk még, mondta Tardos Gergely. Az OTP elemzési központjának vezetője szerint ilyen környezetben még aligha lehet kamatot csökkenteni, a jegybank megvárja, mi derül ki. Nem zárható ki, hogy még az idén csökken a kamat, de az is lehet, hogy az első vágás csak jövőre lesz.

A szakértő szerint tény, hogy a magyar kamatpolitika szembemegy a külföldi trenddel. Sőt a költségvetési politika is, hiszen világszerte lazítást látunk, az állam a gazdaságélénkítés érdekében kicsit kiengedi a gyeplőt, miközben itthon szigorítás zajlik, jelentősen szorítják le a költségvetési hiányt. Csakhogy Magyarország 2006-ig olyan gazdaságpolitikát folytatott, "amit civilizált országban nem szokás" - mondta Tardos Gergely. Ennek következtében bizalomhiány alakult ki Magyarországgal szemben, az állampapírpiacon 12 százalékos kamatra sem kell senkinek a magyar eszköz, az amerikait meg megveszik egy százalékon is.

A kamatemelés sokaknak drága, ismeri el az elemző. Ugyanakkor olyan időszakban, amikor az látszik, hogy zajlik a tőkekivonás, masszív spekuláció folyik a forint ellen, nehéz azt mondani, hogy nem kell kamatemelés. Magyarországnak az általános válságban külön csatát kell vívnia a bizalomért, és ennek ára a költségvetési és monetáris szigor.

Óvatosan, óvatosan

Rendkívül óvatos lesz a jegybank Duronelly Péter szerint is. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint egyértelmű, hogy a mostani kamatszintet, illetve annak közeljövőbeli alakulását nem az inflációs célkitűzés elérése, hanem a pénzügyi és az ehhez szükséges árfolyamstabilitás megteremtése irányítja (ami persze ugyancsak előfeltétele az infláció leszorításának is). Duronelly Péter is úgy véli, még idén elkezdődhet a kamatcsökkentés, de jövőre is átcsúszhat az első vágás, az a kérdés, mikor teremtődnek meg ehhez a feltételek. Utóbbiak közül a szakértő a bankközi likviditás, a bankok egymás közötti hitelezésének feléledését tartja elsődlegesnek a piacok megnyugvásához. Ma még azt látjuk, hogy a bankszektor itthon és szerte Európában a jegybankokhoz viszi a pénzét.

A jegybank óvatos lépéseire számít Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője, aki szerint korántsem biztos, hogy a monetáris tanács már a soron következő kamatdöntő ülésén csökkenti az alapkamatot. December végén viszont akár 2 százalékpontot is visszavehetnek az október 22-i, rendkívüli, 3 százalékpontos emelésből. Sarkadi Szabó ezzel együtt arra számít, hogy a forint árfolyama rövid távon folytatja az erősödést, és középtávon, a jövő év közepéig, nagy kilengésekkel, de a mostaninál erősebb szintre emelkedik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!