Kevésbé tartják pocséknak a kormányt

2007.03.30. 12:51
Nyolc százalékos emelkedést mutat 2007 első negyedévében a K&H Bank kis- és középvállalati (kkv) bizalmi indexe. A szektor várakozásai a két negyedéve tartó erősödés ellenére továbbra is a negatív sáv közepén mozognak.

A K&H kkv bizalmi index értéke 2007 első negyedévében ismét a negatív tartományban, -53 ponton zárt. Az index értékének az előző negyedévihez viszonyított 8 pontos növekedése - a változatlanul erős negatív várakozások mellett - a borúlátás csökkenését jelzi. A javuló tendencia hat hónapja, 2006 negyedik negyedévétől tart.


Ha ágazatok szerint vizsgáljuk a középvállalatok bizalmát, az ipari, építőipari vállalatok és a szolgáltató szektor esetében történt pozitív elmozdulás. A vállalatméret alapján főleg a kisebb (0-100 millió forint) árbevételű vállalkozások várakozásai javultak, kismértékben.

A korábbi folyamatos és erős csökkenés után az év első negyedévében javult a kormányzati intézkedések megítélése, de a várakozások még mindig erőteljesen negatívak. A vezetők közül továbbra is kevesen - mindössze 4 százalék - véli úgy, hogy a kormányzat versenyhelyzetet javító gazdaságpolitikát folytat.

És ezt így hogy?
A K&H Bank és a GfK Hungária Piackutató Intézet 2004 harmadik negyedéve óta, negyedéves rendszerességgel méri fel a kis- és középvállalatok (700 millió forint nettó éves árbevételt meg nem haladó társas vállalkozások) gazdasági eseményekkel kapcsolatos várakozásait. A kutatás eredményét a K&H kkv bizalmi index jellemzi, amelynek értékét -100 és +100 között állapítják meg az eredményektől függően, ahol a 0 érték a semleges, az alatta lévő érték a negatív, a felette lévő a pozitív várakozásokat mutatja. Az országosan reprezentatív, 700 vállalkozás megkérdezésén alapuló részletes felmérést 2007 első negyedévében, március 2. és 12. között végezték.

Tovább erősödött a monetáris politikai részindex is, ami az előző negyedévben mért -65 ponthoz képest 9 pontot javult, -56 ponton zárt. A vállalatok tehát változatlanul a jegybanki alapkamat, így a hitelkamatok csökkenését várják a közeljövőben, ami alacsonyabb inflációs várakozásokat is jelent.

Ismét gyengébb eredményt mutat, így már második negyedéve folytatódik a negatív tendencia az EU-forrásokhoz jutás lehetőségének megítélésében. A megkérdezettek körében újabb 7 százalékponttal kevesebb azoknak a száma, akik reálisnak tartják, hogy európai uniós támogatásokhoz jussanak hozzá. A közterhek részindex a legnagyobb, 18 pontos erősödést produkálta ebben a negyedévben -91 pontról -73-ra változott. Az eltávolodás a szélső értéktől azonban csak azt jelzi, hogy még mindig számítanak, de valamivel kevésbé az adók emelésére.