Borúlátó kisvállalkozások

Kedden tette közzé kis- és középvállalkozói konjunktúraindexét a KSH Ecostat (az intézet hétfőn publikálta nagyvállalati konjunktúramutatóját). Az adatok a kkv-szektor bizonytalanságát és növekvő borúlátását tükrözik.

A kkv-k júniusi konjunktúraindexe 47,2 százalék, csaknem négy százalékponttal kevesebb a májusinál, amely 51 százalék volt (2004 júniusa óta csak hatszor volt ennél rosszabb a mutató). A második negyedéves index 49,3 százalék, ami megegyezik ugyan az első negyedévessel, ám amíg negyedéven belül felfelé tartó trendet mutatott, ez most csökkenő tendenciáról árulkodik.

Harminc százalék szerint rosszabb lesz

Az Ecostat szerint a kkv-k a termelés alapvető feltételeiben kedvezőtlen változással számolnak. A szektor előrejelzéseit az ősztől várható közüzemi áremelkedések, a cégek működését érintő adóemelések és a lakosság fizetőképes keresletének csökkenése motiválja.

A nemzetgazdaság javuló kilátásaiban vagy a jelenlegi helyzet fennmaradásában a vállalatok kétharmada bízik. A pesszimista cégek aránya 37 százalékra nőtt. Ennek fényében nem meglepő, hogy saját vállalkozásuk fejlődésének rövid távú kilátásait a korábbinál rosszabbnak ítélik a válaszadók.

Az optimista várakozások aránya májushoz viszonyítva 3 százalékponttal 32 százalékra csökkent, a borúlátóké 11 százalékról 30 százalékra emelkedett. A pesszimista cégek egyharmada helyzetének jelentős romlásától tart. A vállalkozások 26 százaléka várja pénzügyi helyzete romlását.

Nem akarnak beruházni

A borúlátásról leginkább a beruházási adatok árulkodnak. Míg az első negyedévben dinamikusan bővültek a kkv-k invesztíciói, júniusban a kis- és középvállalati kör beruházási hajlandósága már csak 37 százalék volt - ez kétéves mélypontot jelent. A fejlesztési szándékok tendenciája ezzel egyértelmű csökkenésre váltott - olvasható az Ecostat elemzésében.

A cégek beruházásainak megvalósítását akadályozó tényezők sorában minden második vállalkozás a bizonytalan keresletet, minden harmadik a finanszírozás nehézségét említette. A termelőkapacitása bővítését jelentő beruházásra csak minden huszadik cég készül - ez az 5 százalékos mutató is mélypontnak számít.

A kis- és középvállalkozások hivatalos inflációs célokkal szembeni bizalmatlansága megmaradt, sőt erősödött. Júniusban a kkv-k éves szinten 4 százalékos pénzromlást vártak, egy hónapja még csak 3,4 százalékot jósoltak. A cégek széles körét érzékenyen érinti a költségek várható növekedése, emiatt éves áremelési törekvésüket a korábbinál magasabb szinten, 3 százalékban határozták meg.

Csak a nagyok nem pánikolnak

Az Ecostat hétfői adatai szerint a nagyvállalati kör korántsem ijedt meg annyira a megszorításoktól, mint a kkv-k. A Top 100 kilátásait bemutató Ecostat-index alig változott. A cégek ugyan nem számítanak termelésük növelésére, de miközben a magasabb adók és a belső kereslet várható visszaesése negatívan, a gyenge forinttal fellendülni képes export pozítívan hat kilátásaikra.

Másképp reagált a megszorításokra a lakosság. A GfK június végi felmérése szerint a második negyedévben példátlan zuhanás állt be a fogyasztói bizalmi index alakulásában: a márciusi rekordmagasság után ugyanis 52 pontos visszaesés mellett mindössze 152 pontot ért el júniusban a mutató. Egyetlen kormány megítélése sem volt még ilyen rossz a parlamenti ciklus elején. A lakosság várakozásai a saját, illetve az ország gazdasági helyzetét illetően tíz évvel ezelőtti szintre zuhantak vissza.