További Magyar cikkek
Még mindig bizonytalan, milyen megtakarítási módozatok kínálják a kamatadó leghatékonyabb kikerülését. A jogszabály szerint a kamatadó hatályba lépése - vagyis szeptember 1. - előtt elhelyezett megtakarítások első kamatfizetése még adómentes. Ezért egyes pénzintézetek több évre szóló betétlekötéseket is kínálnak, ám kérdéses, hogy ez valóban segíti-e az új adó elkerülését.
Lekötött betéttel csak egy évre ússzuk meg?
Egy 17 évvel ezelőtti úgynevezett törvényerejű szerint ugyanis az éven túli betétlekötések esetén is évente jóvá kell írni a kamatot - írja a Népszabadság. Ez azt jelenthetné, hogy hiába kötjük le a pénzünket három évre, a kamatadót csak az első évben ússzuk meg.
A jogszabály alkalmazásáról szakmai körökben is megoszlanak a vélemények, a különféle pénzintézetek is eltérően értelmezik az előírást. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) minden konstrukciót külön vizsgál, a Pénzügyminisztérium egyelőre nem adott választ arról, hogyan kell értelmezni a rendeletet. Jogászok arra figyelmeztetnek: a rendelet magát a kamatadót is tiltja, mert leszögezi, hogy a betéteket nem lehet adóval terhelni.
Befektetési jegy az utolsó napig
Azoknak, akik kamatadó szempontjából biztosabbra akarnak menni, és a hozamok terén nem félnek egy kis kockázattól, a nyílt végű befektetési alapok ajánlhatók. A befektetési alapokból származó hozambevétel ugyan kamat jellegű jövedelemnek számít, ám az adóváltozások előtt vásárolt nyílt végű befektetési jegyek hozama gyakorlatilag adómentes. Az első hozamrealizálás egyben az utolsó is, a hozamot a nyílt alapok egyben, a visszaváltáskor fizetik meg az ügyfeleknek.
A kifejezetten hosszú távon gondolkodók a nyugdíj-előtakarékossági betétek adómentességét használhatják ki. A bankok emellett a hagyományos betétes megtakarításokban gondolkodók kegyeit is keresik. Több pénzintézet 12 hónapos lejáratra hirdetett akciós kamatozású megtakarításokat, de 3-5-10 évre szóló pénzelhelyezési lehetőséget is kínálnak.
A jogszabály-értelmezésben itt is volt vita a szakmai szereplők között. Az egyes bankok - de még bankon belül is a különböző fiókok - sokszor eltérően tájékoztatják az ügyfeleket arról, csak fizetniük kell a jegyért az augusztus 31-ei határidő előtt, vagy meg is kell kapniuk addig az értékpapírt ahhoz, hogy adómentes legyen. A PSZÁF ezt a vitát tisztázta, a Felügyelet szerint a kifizetés, és nem a jegyek tulajdonba kerülésének időpontja a mérvadó. Aki tehát augusztus 31-én dönt úgy, hogy befektetési jegyben tárolja megtakarítását adómentesen, az sem késett el.
Jelzáloglevél, életbiztosítás és egy nyesz
A további megtakarítások közül - egyelőre úgy tűnik - a lejáratig mentes a kamatadó alól a jelzáloglevél, amelyet nem minden pénzintézet kínál az ügyfeleknek. Amelyik igen, annál akár 10 évre szóló értékpapírt is válthatunk. Ráadásul ez fix kamatozású konstrukció, tehát már a pénz elhelyezésekor tudhatjuk, mennyit fial a megtakarításunk a futamidő során.
A megtakarítással kombinált életbiztosítás szintén kamatadó nélküli hozamot produkál, azt ugyanis - akárcsak a nyílt alapok befektetési jegyeiét - egyszer, az úgynevezett eléréskor fizetik ki. Az ilyen kombinált életbiztosítás azért is tűnik jó megoldásnak, mert nemcsak kamatadómentes, ha augusztus 31-ig kötjük meg a szerződést, hanem egyelőre még szja-kedvezmény is jár a befizetett pénz után.
A kifejezetten hosszú távon gondolkodóknak emellett a nyugdíj-előtakarékossági számla ajánlható. Mindenki egy ilyen számlát vezethet úgy, hogy a hozama adómentes; több számla esetén ki kell választani, melyik hozamára kérjük az adómentességet.
Aki még mindig tanácstalan, annak augusztus 23-án a CIB szakértői az Index fórumában segítenek választani.