Magasabb már nem lesz a kamat

2008.08.21. 06:11
Most még nem aktuális a jegybanki alapkamat csökkentése a Napi-konszenzus szerint, azonban most már azt találgatják az elemzők, hogy mikor kezdődhet el ismét a kamatcsökkentési periódus. Év végére a konszenzus szerint legalább egy 25 bázispontos vágás elképzelhető, de többek szerint akár két ilyen sem elképzelhetetlen. Ehhez azonban az szükséges, hogy az inflációs kilátások ne romoljanak.

Az elmúlt hónapokban megjelent adatok alapvetően nem módosították a várakozásokat - mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. A növekedési kockázatok még mindig jelen vannak, az árumérleg továbbra is pozitív, míg az inflációs kilátások bizonytalanok. Ugyanakkor a júliusi kamatváltoztató ülés jegyzőkönyve is megerősítette, hogy a tanács kiváró állásponton van – és nem ok nélkül.

A forint árfolyama az euróval szemben még mindig nem stabilizálódott, bár egyelőre úgy tűnik, hogy a 230-nál erősebb szint egyhetes tesztelése óta elkezdődött korrekció után is megmarad a 240 alatti árfolyam. Kérdéses viszont, hogy a július közepe óta folyamatosan csökkenő olajár tartós lehet-e. Júliusban a monetáris tanács 10-1 arányban szavazott a 8,5 százalékos kamatszint tartására a csökkentéssel szemben, s ez az arány a most következő hétfőn sem tolódik el jelentősen.

Az augusztusi inflációs jelentés árindex- és növekedési pályái sem változnak lényegesen az ezt megelőző májusi prognózistól - véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A tavaly augusztusi jelentés óta negyedévenként 0,6 százalékponttal emelkedett a jövőre várt drágulási ütem, így a mostani változatlanság már önmagában sem számít rossz eredménynek. A prognózis alapfeltevései azonban árfolyam- és olajfronton egyaránt változtak, s az inflációs kockázatok sem szűntek meg teljesen, így a tanács közleménye elsősorban nem a jelentésre koncentrálódik - véli Forián.

Ugyanakkor kedvező lehet, hogy a hazai kockázati prémiumok sokat javultak, s az árfolyam, ha még korrekció történt is, változatlanul erős - mondta Samu János, a Concorde szakértője. Eközben az Európai Központi Bank is inkább a csökkentésen, semmint az emelésen gondolkodik, valamint a béremelkedéseknek a külső környezet egyáltalán nem kedvez.

A legutóbb megjelent adatok ugyan nem mutatnak érdemleges változást, a rendszeres keresetek pedig enyhén növekedtek a versenyszférában, azonban ezek értelmezését a prémiumkifizetésekhez hasonló torzítások megnehezítik. A konjunkturális kilátások romlása, az export várható visszaesése, valamint az, hogy a magyar gazdaság növekedését elsősorban a bázishatás hajtja előre, nem enged arra következtetni, hogy jelentős béremelések jellemeznék az elkövetkező időszakot - tette hozzá Samu János.