Az elmúlt hónapokban megjelent adatok alapvetően nem módosították a várakozásokat - mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. A növekedési kockázatok még mindig jelen vannak, az árumérleg továbbra is pozitív, míg az inflációs kilátások bizonytalanok. Ugyanakkor a júliusi kamatváltoztató ülés jegyzőkönyve is megerősítette, hogy a tanács kiváró állásponton van – és nem ok nélkül.
A forint árfolyama az euróval szemben még mindig nem stabilizálódott, bár egyelőre úgy tűnik, hogy a 230-nál erősebb szint egyhetes tesztelése óta elkezdődött korrekció után is megmarad a 240 alatti árfolyam. Kérdéses viszont, hogy a július közepe óta folyamatosan csökkenő olajár tartós lehet-e. Júliusban a monetáris tanács 10-1 arányban szavazott a 8,5 százalékos kamatszint tartására a csökkentéssel szemben, s ez az arány a most következő hétfőn sem tolódik el jelentősen.
Az augusztusi inflációs jelentés árindex- és növekedési pályái sem változnak lényegesen az ezt megelőző májusi prognózistól - véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A tavaly augusztusi jelentés óta negyedévenként 0,6 százalékponttal emelkedett a jövőre várt drágulási ütem, így a mostani változatlanság már önmagában sem számít rossz eredménynek. A prognózis alapfeltevései azonban árfolyam- és olajfronton egyaránt változtak, s az inflációs kockázatok sem szűntek meg teljesen, így a tanács közleménye elsősorban nem a jelentésre koncentrálódik - véli Forián.
Ugyanakkor kedvező lehet, hogy a hazai kockázati prémiumok sokat javultak, s az árfolyam, ha még korrekció történt is, változatlanul erős - mondta Samu János, a Concorde szakértője. Eközben az Európai Központi Bank is inkább a csökkentésen, semmint az emelésen gondolkodik, valamint a béremelkedéseknek a külső környezet egyáltalán nem kedvez.
A legutóbb megjelent adatok ugyan nem mutatnak érdemleges változást, a rendszeres keresetek pedig enyhén növekedtek a versenyszférában, azonban ezek értelmezését a prémiumkifizetésekhez hasonló torzítások megnehezítik. A konjunkturális kilátások romlása, az export várható visszaesése, valamint az, hogy a magyar gazdaság növekedését elsősorban a bázishatás hajtja előre, nem enged arra következtetni, hogy jelentős béremelések jellemeznék az elkövetkező időszakot - tette hozzá Samu János.