10 százalékos kamattal búcsúzik az év

December 23-án 10 százalékra csökken a jegybanki alapkamat szintje – döntött hétfőn a monetáris tanács. Az elemzők minden felmérésben szinte egyöntetűen kamatvágást vártak, a vélemények csak abban oszlottak meg, hogy ennek mértéke 0,5 vagy 1 százalékpont lesz. A jegybank végül az előbbi mértékben csökkentette a két héttel ezelőtt 10,5 százalékra leszállított kamatszintet.

A forint reggel még erősödött, akkor 262 forintot adtak egy euróért. A délelőtt folyamán 264 körül stabilizálódott az árfolyam. A kamatdöntés után hirtelen 266 forintig erősödött az euró. Négy óra körül komolyabb forinterősödés bontakozott ki a devizapiacon. A jegyzések ismét a 264-es szint alá süllyedtek, jelenleg 263,60 forintot ér egy euró. Így a hazai fizetőeszköz árfolyama már közel 3 forintot erősödött a napi mélypontjához képest.

A kamatdöntés indoklása szerint a monetáris tanács továbbra is úgy látja, hogy az infláció – az elmúlt időszakban megfigyelt tendenciáknak megfelelően – tovább mérséklődhet, és "a monetáris politika számára releváns horizonton jóval a 3 százalékos cél alá kerülhet". A tanács kitért arra is, hogy a globális dekonjunktúra rontja a hazai növekedési kilátásokat, a gazdaság jövőre várható visszaesését 2010-ben csak lassú élénkülés követheti.

Tovább csökkenhet

A közlemény szerint a monetáris politikának "az inflációs és reálgazdasági szempontok mellett továbbra is figyelmet kell fordítania a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására". Az ország megítélésének októberben megfigyelt radikális romlása után a külső finanszírozást övező kockázatok fokozatosan mérséklődtek. A bizonytalanság azonban ezzel együtt is számottevő, a monetáris politika továbbra is szűk mozgástérrel rendelkezik.

A monetáris tanács közleménye kitér arra is: a nemzetközi környezetben végbement kedvezőtlen folyamatok tartósan is megváltoztathatják a magyar gazdaság külső forrásbevonási feltételeit. A globális kockázatvállalási hajlandóság hosszabb távon is a válság előtti szint alatt maradhat, ami a hazai gazdasági szereplők alkalmazkodását, a kiadások és jövedelmek közötti különbség tartós csökkentését teszi szükségessé. "Amennyiben a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi az alapkamat a következő hónapokban tovább csökkenhet" – olvasható a közleményben.

Nagyot fel, kicsiket le

Az alapkamatot a monetáris tanács október 22-én, a négynapos magyarországi ünnepen a forint elleni esetleges spekulációk ellen emelte rendkívüli döntéssel 8,5-ről 11,5 százalékra. A lépés sikeres volt, noha a forint október 24-én kis időre 286-os szint fölötti történelmi mélypontra süllyedt az euróval szemben, a tartós a spekulációs rohamok elmaradtak.

Az euró ára jellemzően 265 forint alatt van, annak ellenére, hogy előbb a november 25-i kamatdöntő ülésen, majd két hete váratlanul, az elvileg nem kamatdöntő tanácskozásán is vágott 0,5 százalékpontot a monetáris tanács. Noha az elmúlt héten a zloty kisebb mélységbe lerántotta a forintot, hétfő reggel már a 262 forintos szintet is megközelítette az árfolyam.

A politika is ezt akarta

Nemcsak a forint stabilitása szólt a mostani kamatdöntés mellett, hanem az infláció alakulása is. Novemberben a fogyasztói árak mindössze 4,2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, de októberhez képest 0,2 százalékkal csökkentek. A kamatcsökkentésnek teret engedő erős deflációra utal, hogy októberben még 5,1 százalékkal haladták meg az árak az előző év októberit, vagyis októberről novemberre 0,9 százalékkal lassult az áremelkedés üteme.

A jövő évi előrejelzések pedig azt vetítik előre, hogy 2009-ben folytatódik az infláció drasztikus csökkentése. A jövő év második felére akár az árstabilitást jelentő 3 százalékos szint alá is eshet az árszínvonal emelkedése, és a jegybanki előrejelzés szerint 2010 felére az 1 és 2 százalékos szint között lehet az infláció. Ez a pálya újabb kamatvágásokat valószínűsít.

A mostani kamatcsökkentést nemcsak az elemzők várták az inflációs és árfolyamadatok fényében, hanem politikusok is sürgették azt. Gyurcsány Ferenc a hónap elején – még a két héttel ezelőtti rendkívüli kamatvágás előtt – mondta azt, hogy a gazdaság élénkítése érdekében kisebb kamatszintet szeretne, míg Orbán Viktor még november közepén beszélt arról, hogy a 6 százalékos alapkamat lenne ideális, ami segíthet a nagy cégeknek is a munkaerő megtartásban.

Nem meglepő

Bár már az eddigi tapasztalatok is azt jelezték, hogy az MNB a fokozatos – azonos mértékű egymást követő lépések útján megvalósuló - kamatvágást részesíti előnyben, a mai döntés ezt megerősítette. A kérdés már csak az, hogy havi vagy kétheti rendszerességgel vág-e majd a jegybank – véli Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője.

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint az MNB folytatja a fokozatos (lépésről-lépésre történő) lazítást és olyan gyorsan próbálja ledolgozni a 300 bázispontos kamatemelést, amilyen gyorsan a piac engedi. Stabil piaci körülményeket feltételezve az irányadó ráta jövő tavasszal érheti el a válság előtti szintet.