Nem lesz több korrupt közbeszerzés

A közbeszerzési, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény módosításáról tárgyalt ma a kormány. A kabinet elé került előterjesztés szerint a közbeszerzéseket szabályozó törvényt jelentősen átírnák, a tervezet készítői szerint azért, hogy a tendereket gyorsabban és egyszerűbben lehessen lebonyolítani. A jogszabály módosításával emellett nagyobb teret akarnak engedni a versenynek, és visszaszorítanák a korrupciót is.

Háromból kettő lesz

A közbeszerzést egyszerűsítő javaslatok között szerepel az úgynevezett nemzeti eljárásrend megszüntetése. Jelenleg háromféle eljárás szerint – közösségi, nemzeti és egyszerű – lehet tendert kiírni. A hatályos szabályok szerint a közösségi és a nemzeti eljárásban különböztetnek meg klasszikus és közszolgáltató ajánlatkérőket.

A nemzeti eljárás megszűnésével változna az egyszerű eljárás rendszere – ekkortól minden olyan tender ide tartozna, amely értéke nem éri el az uniós értékhatárt –: itt is szétválasztanák a klasszikus és a közszolgáltató ajánlattevőket. Emellett kötelezővé tennék az eredményhirdetést, és 8-30, építési beruházás esetén 60 napban határoznák meg a szerződéskötés határidejét (az egyszerű eljárásban most nem kell eredményt hirdetni és nincs határidő előírva a szerződéskötésre). Ma az egyszerűsített eljárásban az ajánlattételre sincs konkrét határidő, ez legalább 20-25 napra változna.

Az egyszerű közbeszerzési eljárások rendszere abból a szempontból is változna, hogy annak eredményét nem a Közbeszerzési Értesítőben, hanem az unió hivatalos lapjában, az úgynevezett TED adatbankban kellene közzétenni.

A közösségi eljárás szabályait csak kis mértékben írná át a törvénytervezet. Az előterjesztés szerint például az ajánlattételi határidő 52-ről 45 – előzetes összesített tájékoztató esetén 36-ról 29 – napra csökkenne, a sürgősségi eljárásé 22 nap maradna. Ha elektronikusan adják fel az ajánlati felhívást, a határidő 45 és 29 napról 40 és 24 napra csökken. A közszolgáltató ajánlatkérők az elektronikusan, sürgősségi eljárásban benyújtott dokumentáció esetén 17 napos határidőt is megjelölhetnek a tervezet szerint. A közösségi eljárásban az eredményhirdetés és a szerződéskötés határidejei viszont nem változnának.

Változó értékhatárok

A kormány elé került előterjesztés kitér emellett a közbeszerzés értékhatárok változására is. Eszerint 2009-től a klasszikus ajánlatkérőknek árubeszerzés, szolgáltatások megrendelése és szolgáltatási koncesszió esetén 15 millió, míg építési beruházás és építési koncesszió esetén 30 millió forinttól kellene közbeszerzést kiírniuk. A közszolgáltató ajánlatkérőknek szolgáltatások megrendelése és árubeszerzés esetén 50 millió, míg építési beruházás esetén 150 millió forint lenne az értékhatár az egyszerű eljárásokban.

Ezek az összegek több esetben komoly változást jelentenek a mostani szabályokhoz képest. Most a nemzeti eljárásrend szerint kiírt tendereken 25 és 100 millió forint között vannak a klasszikus ajánlatkérők számára előírt összeghatárok, míg az egyszerű eljárásban 8-15 millió forint között.

A módosítás azt jelenti, hogy az eddig is egyszerű eljárásra jogosultak sokszor a korábbinál magasabb értékhatárig nem kötelesek közbeszerzést kiírni, hiszen az árubeszerzés és az építési szolgáltatás határa 8-ról 15 millióra, az építési beruházásé 15-ről 30 millióra nőtt. A most nemzeti eljárásrend szerint ajánlatot kérők számára viszont szigorúbb lesz a rendszer, hiszen például az árubeszerzés értékhatára náluk most 30 millió, az építési beruhásé 90 millió, az 50 millióra változó építési koncesszió 100 millió forint.

Le a korrupcióval!

A kormány által tárgyalt előterjesztés több, a közbeszerzési eljárás átláthatóságát célzó javaslatot is tartalmaz. Így például előírnák, hogy az ajánlatkérő honlapján és a Közbeszerzések Tanácsa honlapján tegyenek közzé minden, az eljárással kapcsolatos adatot a tender kezdetétől a szerződéskötés megkötésén át annak teljesüléséig. A törvény előírná azt is, hogy a tender nyertese és annak leányvállalatai, valamint az ajánlatkérő között a közbeszerzést megelőző öt évben kötött minden szerződést – tehát a közbeszerzési értékhatárokat el nem érőket is – nyilvánosságra hozzák.

A törvény lehetővé tenné, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevők átláthatósági megállapodást kössenek egymással, és ez alapján egy független szakértő az eljárás valamennyi mozzanatát nyomon követhetné. Ez a szakértő az eljárások egyes fázisairól nyilvános jelentést tehetne közzé.

Ugyancsak a korrupció visszaszorítását szeretné elérni a kormány azzal, hogy kötelezi az ajánlatkérőt: ha felmerül az a gyanú, hogy az ajánlattevők versenykorlátozó megállapodást kötöttek, tegyen bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalhoz. A verseny érdekében a kormány azt is szeretné elérni, hogy ha az eljárás első szakaszában csak egyetlen jelentkező felel meg az érvényességi, alkalmassági előírásnak, akkor a tendert nyilvánítsák eredménytelenné. A tervezet szerint ezzel kiküszöbölhetnék, hogy személyre szabottan írjanak ki egyes tendereket.

Szerződni csak megfontoltan

A törvény elejét venné a jogellenes szerződéskötéseknek is azzal, hogy kimondaná: ha egy ügyben jogorvoslati eljárás indul, a szerződést nem lehetne aláírni, amíg a Közbeszerzési Döntőbizottság első fokú határozata, vagy szerződéskötést kifejezetten engedélyező végzése meg nem születik.

A törvény nagyobb teret adna az elektronikus ügyintézésnek. Két lépésben, jövő júliustól és 2010 júliusától megteremtené az elektronikus jogorvoslati eljárást, míg a hirdetményfeladást és a közbeszerzési eljárást elektronikus lebonyolítását szintén két lépésben, szintén 2009 és 2010 második félévétől tenné kötelezővé. Az előterjesztés emellett az ajánlatkérőre bízná annak eldöntését, hogy előzetesen ellenőriztetné-e hirdetményét a Közbeszerzések Tanácsával (KT), vagy sem. Ezt várhatóan csak 2010. január 1-jén vezetik be, amit az előterjesztő részben azzal indokol, hogy jelenleg a KT bevételeinek 63 százaléka, nagyjából évi 1,1 milliárd forint a hirdetményellenőrzésből származik.