A kutatóintézetek szerint a PM és az MNB is hibás

2003.12.04. 16:46
A négy vezető magyarországi gazdaságkutató cég szerint a forint gyengülésében döntő szerepet játszott a 2001-2003-at jellemző túlköltekező fiskális politika és a követhetetlen monetáris politika.
A kedvező középtávú fejlődési kilátások alapján jó esély van arra, hogy a magyar gazdaság viszonylag gyorsan túljut a pénzpiaci krízisen. A befektetői bizalom és a hitelesség visszaszerzése azonban meggyőző változtatásokat igényel a pénzügyi politika és irányítás területén - áll az Ecostat, a GKI, a Kopint-Datorg Rt. és a Pénzügykutató Rt. csütörtöki közös értékelésében.

Élénkülés

A négy vezető magyarországi gazdaságkutató cég képviselői megállapították, hogy a javuló nemzetközi gazdasági környezet hatására kedvező jelek tapasztalhatók a reálgazdaságban: az üzleti beruházások élénkülnek, a feldolgozóipari export és termelés gyorsul, a III. negyedévben a GDP már 2,9 százalékkal nőtt és a vállalkozások várakozásai is némileg javulnak. A konjunktúra élénkülése viszont szükségszerűen és előrebecsülhetően átmenetileg felerősítette a folyó fizetési mérleg romlását.

A gazdaságpolitikában helyes irányú fordulat, több kedvező változtatás történt (a reálbérek növekedésének lefékezése, az államháztartás hiányának 2004. évi csökkentése) - állapítják meg a kutatók, hozzátéve, hogy ugyanakkor kedvezőtlen folyamatok mennek végbe a pénzpiacon.

Túlköltekezés

A forint jelentősen gyengült, a kamatok drasztikusan emelkedtek és csökkent a bizalom a magyar állampapírok iránt. Álláspontjuk szerint ebben döntő szerepet játszott a 2001-2003-at jellemző túlköltekező fiskális politika és a követhetetlen - hol erőltetett antiinflációs célokat, hol egy "kívánatos árfolyamot" követő, hol meg leértékelő - monetáris politika.

A pénzpiaci fejlemények kialakulásához hozzájárult a gyakran összehangolatlan és a befektetőkben bizalmatlanságot keltő kommunikáció is, amely főleg egymás gyakorlatának megkérdőjelezésével, esetenként szakmailag nehezen védhető állításokkal rontotta a gazdaságpolitika és a jegybanki politika hitelességét.

A kutatóintézetek közös közleményükben ezért hangsúlyozzák, hogy a befektetői bizalom és a hitelesség visszaszerzése meggyőző változtatásokat igényel a pénzügyi politika és irányítás mindkét területén.