További Magyar cikkek
Tavaly ősz után ismét nekifutott a kormány, hogy jogszabály-módosítással segítse a vállalkozókat sújtó körbetartozás mérséklését. Az akkor benyújtott törvényjavaslatot nem vették napirendre, a mostaninak viszont kedd éjszaka lefolytatták a részletes vitáját, így két hét múlva elfogadhatják a három törvényt módosító csomagot.
Gyorsabban kell fizetni
Az elfogadás előtt álló törvényjavaslat a csődtörvény módosításával megváltoztatná a felszámolási eljárás megindításának jogi feltételeit, hogy a rosszhiszemű és nem fizető adós mulasztásának következményeit ne a hitelezőnek kelljen viselnie. Ha valaki nem fizet, de nem vitatja, hogy fizetnie kellene, 15 napon belül rendeznie kell a számlát, különben megindulhat ellene a felszámolási eljárás.
A közbeszerzési törvény módosítása előírja a szerződés teljesítésével és az ellenszolgáltatás megfizetésével kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatalát. Emellett a jogalkotók szeretnék az alvállalkozó szerződéses pozíciójának erősítését is elérni a változásokkal. Közismert, hogy a közbeszerzéseken győztes pályázók gyakran több hónapos csúszással fizetnek az alvállalkozóknak, a fizetési nehézségekkel küzdő Viadom egyes alvállalkozóinak például a múlt év eleje óta tartozik.
Közölni kell, mikor fizetnek
A parlament előtt van egy törvényjavaslat is, amely a cégalapítások és az ingatlanügyletek megbízhatóságát erősíti, amivel megelőzhető a cégek fantomizálódása vagy a szerződéskötés a nem létező ügyfelekkel. A kormány emellett megvizsgálná, van-e lehetőség egy egységes közbeszerzési adatbázis felállítására.
Ugyancsak az alvállalkozókat védenék azzal, hogy megtiltanák a szerződésszegés jogkövetkezményeinek korlátozását vagy kizárását, továbbá az, hogy a késedelmi kamat számítására vonatkozó rendelkezésektől a jogosultnak kedvezőtlen módon térjenek el. A tendereken nyertes ajánlattevőnek emellett tájékoztatást kell adnia arról, hogy mikor és hogyan fizet az alvállalkozónak, vagy ha nem fizet, milyen indokkal teszi ezt.
A közbeszerzési törvényben megjelenik a teljesítés elismerésének, illetve az elismerés megtagadásának a lehetősége. A szerződés teljesítéséről közzéteendő hirdetményben az ajánlatkérőnek azt kell közölni, hogy mikor fizette ki a fővállalkozót.
Jó, de nem elég
A szakértők vegyesen fogadják a hamarosan megszülető törvényt. Szabó Tibor, a PricewaterhouseCoopers nemzetközi tanácsadó céggel együttműködő Réti, Antall & Madl Ügyvédi Iroda szakértője szerint összességében pozitív lépésként értékelhető a tervezet. A jogász kiemeli, hogy a tervezet a közbeszerzések résztvevőire még szigorúbb szabályok betartását írja elő, a törvényjavaslat szigorítja a csődvédelem igénybe vételének a feltételeit, rövidíti a határidőket a csődeljárásban. Egyértelműbb szabályok születnek arról, hogy az adós hogyan, mikor és milyen feltételek mellett vitathatja a tartozását a felszámolási eljárás megindulását megelőzően – emelte ki a tervezet legfőbb erényeit a jogász.
Ám nem lehet csak törvényekkel javítani a helyzeten, vélekedik a szakértő. Szerinte elengedhetetlen olyan jogszabályok megalkotása, amelyek alapján a valós minőségi-garanciális indokok nélkül nem fizető megrendelőknek komoly joghátrányokkal kell szembenézniük. Nemzetközi összehasonlításban is komoly probléma hazánkban a körbetartozás, amely ugyan más államokban is jelentkezik, de például a fejlettebb EU-tagállamokban a gyorsabban és hatékonyabban működő igazságszolgáltatás miatt sokat kockáztatnak a valós indokok nélkül nem fizető megrendelők.
Magyarországon rendkívül magas a felszámolási eljárások száma is, Szabó Tibor adatai szerint tavaly 9200 ilyen eljárás indult magyarországi cégek ellen. Ezenkívül a rossz fizetési morál megnöveli a különböző banki biztosítékok szerepét a kereskedelmi ügyletek során. Ez a tranzakciós költségek növekedéséhez, végső soron a versenyképesség romlásához vezet, hangoztatta Szabó Tibor.
Az adószabályokon is változtatni kellene
Bár a körbetartozások visszaszorítását célzó törvény a csődtörvényt, a közbeszerzési törvényt és a polgári törvénykönyvet módosítja, a problémának van adózási vonzata is, amit a mostani jogszabálytervezet nem érint - mondja Kövesdy Attila, a Deloitte adótanácsadó partnere. Az általános forgalmi adóról szóló szabályok szerint ugyanis áfafizetési kötelezettsége van annak, aki kiállít egy számlát - akkor is, ha a számla ellenértékét nem kapja meg.
Ez két szempontból is sújtja a számla kiállítóját, hiszen nemcsak a neki járó pénzhez nem jut hozzá, hanem adófizetési kötelezettsége is keletkezik. A szakértő szerint a körbetartozás problémáját úgy lehetne kezelni, ha az áfatörvénybe egy módosítással visszaemelnék azt a korábban meglévő lehetőséget, hogy a behajthatatlan követelések után ne kelljen az áfát megfizetni. Azt ugyanakkor nem tartaná jó ötletnek Kövesdy, hogy a törvényt úgy módosítsák: akkor kelljen áfát fizetni, amikor kifizették a számlát, szerinte ugyanis azt a lehetőséget sokan megpróbálnák kihasználni különféle ügyeskedésekre.
A jogalkotó feltehetően azért nem nyúl az áfatörvényhez, mert abból indul ki, hogy a mostani törvénnyel visszaszorul a körbetartozás, amivel megoldódik ez az áfaprobléma is, mondja Kövesdy Attila. Szerinte csak jogszabályokkal ez nem kezelhető, változnia kell a vállalkozások gazdasági helyzetének és a vállalkozói kultúrának is. Amíg ez nem következik be, addig a körbetartozások száma nem csökkenthető radikálisan, ezért indokolt lenne az áfafizetés problémájának a rendezése is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
