A hiány nő, Draskovics marad

Legalább fél százalékkal felülmúlja majd a kormány várakozásai szerint az idei évi államháztartási hiány az eredetileg tervezett, és eddig hivatalosan tarthatónak nyilvánított 4,6 százalékot. A kabinet utoljára augusztusban, az EU számára készített, az eurócsatlakozáshoz szükséges gazdasági tervben, a konvergencia programban is tarthatónak vélte a hiányt, szerdán a kormányülést követően azonban Draskovics Tibor bejelentette: a PM jelenlegi számításai szerint a hiány 5-5,3 százalék között alakul majd. A PM ugyanakkor megemelte a GDP növekedésére vonatkozó prognózisát is, 3,8-3,9 százalékra.

Draskovics és az eurócsatlakozás dátuma is marad

A módosítás azt jelenti, hogy 2005-ben az eredtileg tervezett 0,5 százalékosnál nagyobb mértékben kell csökkenteni a hiányt, a kormány ragaszkodik a konvergencia programban foglaltakhoz - jelentette ki Draskovics Tibor. Ugyanakkor tartózkodott attól, hogy kifejezetten megerősítse, a kormány jövőre a programban foglalt 4,1 százalékos hiány elérését tűzi célul. Az eurócsatlakozás 2010-es dátuma - így a konvergencia programban foglaltak 2008-ig való teljesítése, a hiány három százalék alá szorítása - mellett viszont a pénzügyminiszterrel egyetemben Gyurcsány Ferenc leendő miniszterelnök is kiállt. Utóbbi egyszersmind bejelentette: Draskovics Tibor lesz az új kormány pénzügyminisztere is, a koalíció továbbra is kiáll a szigorú költségvetési politika mellett.

Újabb adóemelés

A kormány a szerdai ülésén döntött arról, hogy két kulcsossá teszi a vállalkozások társasági adóját: a pénzügyi szolgáltató cégek, így a bankok és lizingcégek számára egy új, ötven százalékkal magasabb, 24 százalékos kulcsot vezet be, míg minden más vállalkozás számára marad a jelenlegi 16 százalékos kulcs. Draskovics Tibor az Index kérdésére elmondta, a PM számításai szerint plusz 30 milliárd forint folyhat be a döntésnek köszönhetőn a költségvetésbe. A pénzügyminiszter ugyanakkor lapunknak válaszolva úgy vélekedett, a jelentős mértékű adóemelés hatását az éles piaci verseny miatt a bankok nem hárítják majd át kamatemelés formájában az ügyfeleikre. A Magyar Bankszövetség elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott, a kormányzat diszkriminatív lépése után a bankoknak nem marad más választása, mint a kamatemelés.

A döntést a pénzügyminiszter azzal indokolta, hogy "amikor a bankok gyorsan növekvő nyeresége a kormány által támogatott lakáshiteleknek és az MNB által a nekik az adófizetők pénzéből fizetett magas kamatnak köszönhető, indokolt, hogy nagyobb mértékben vegyék ki részüket a közterhekhez való hozzájárulásból".

A kormány ugyanakkor kezdeményezi a környezetterhelési díjakról szóló szabályozás módosítását: a kabinet elhalasztaná a törvényben szereplő automatikus emeléseket, így a díjak mértéke 2005-ben és 2006-ban nem emelkedne.

Miből van a hiány?

A vártnál nagyobb hiányról szólva Draskovics Tibor elmondta: a hivatalba lépését követően készült februári programhoz képest 70 milliárd forint többletkiadása keletkezett a költségvetésnek, mely a csökkentképességűek támogatásából, a nyugdíjemelésekből, a lakáshitel támogatásokból és a gyógyszerkasszából tevődik össze. Ezt a 70 milliárd forintot azonban még túlnyomórészt képes ellensúlyozni egyes adónemek bevételi növekménye, a vártnál nagyobb összeg folyik be a társasági adóból, bányajáradékokból és az evából is. A többlet bevétel 51 milliárd forint.

Jelentős elmaradások vannak ugyanakkor három másik adó esetében, az szja-ból (a tavalyi visszaigénylések nem várt többlete miatt) 16 milliárd forinttal kevesebb, a jövedéki adóból 35 milliárd forinttal kevesebb folyt be a költségvetésbe. A legjelentősebb azonban a büdzsé áfa-bevétel kiesése: a PM ezt korábban 190 milliárd forintban jelölte meg, szerdán hivatalosan is bejelentették, hogy ez 210 milliárd forint lehet. Az áfa-bevételeket illetően ugyanakkor tovább tart a bizonytalanság, a kiesés az új uniós szabályozásra, illetve arra vezethető vissza, hogy a csatlakozásnak köszönhetően növekszik a lakosság külföldi vásárlásainak aránya. A 210 milliárd forintos várt áfa elmaradás 90 milliárd forinttal magasabb, mint amit februárban prognosztizáltak.

Kassza

Az adóbevétel kiesés így az év elejei elképzelésekhez képest összességében mintegy 141 milliárd forintot tesz ki, ehhez kapcsolódik a 70 milliárd forintos többletkiadás, míg a mérleg másik oldalán a néhány adónem által produkált 51 milliárd forint áll. Ez összességében 160 milliárd forinttal növeli a tervezett hiányt. Az összeg önmagában mintegy 0,8 százalékos pluszt jelent a tervezett 4,6 százalékhoz képest.

A kormány azonban ezt nem hagyja ennyiben - fogalmazott Draskovics Tibor. A pénzügyminiszter bejelentette, 43 milliárd forintos azonnal egyenlegjavító intézkedéscsomagról döntöttek, melynek nagyobb részét, 25 milliárd forintot a kincstári vagyon értékesítéséből illetve az állami kézben levő vállalatok osztalékából kell többletként produkálni az év végéig. A kormány döntött arról is, hogy a költségvetési fejezetek maradványa az év végére nem lehet kevesebb, mint az előző évi. A pénzügyminiszter szerint így összességében 110-120 milliárd forinttal romlik az év végére az államháztartás egyenelge, ennek felel meg a módosított, 5-5,3 százalékos hiányprógnozis, mely már magában foglalja az önkormányzatok várt, 0,2 százalékos hiányát is.

A BUX azonnal lefelé indult

Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője az Indexnek elmondta, hogy a társasági adó emelése meglepetésként érte a piacot, ami a tőzsdén azonnal éreztette is hatását: délután háromkor a BUX kétszázhetven pontos mínuszban volt a nyitáshoz képest. Lányi szerint ez normális reakció, hiszen a tőzsdei cégeknek a bejelentés a várható profit tíz százalékos csökkenését jelenti. Az OTP részvények árfolyama 4,5 százalékkal zuhant a hírrezuhant a bejelentés nyomán.

Ugyanakkor a bankok számára is kellemetlen a döntés, hiszen a nyolc százalékpontos emelés ötven százalékkal több adót jelent, a várható következményekről azonban egyelőre nem nyilatkozott a szakértő.

A hiány mértéke nem meglepő

Ami a költségvetési hiányt növekedését illeti, az Lányi Bence szerint a legkevésbé sem meglepő, a piaci szereplők már számítottak rá, ráadásul a bejelentést jól kommunikálta a Pénzügyminisztérium: nem konkrét értéket, hanem reálisnak mondható sávot határozott meg, ami növeli a mozgásteret az év hátralévő részére nézve.

Ráadásul a meghirdetett további 43 milliárd forintos lefaragás is pozitív üzenet a piacok számára, hiszen azt mutatja, a kormány elkötelezett a konvergencia program végrehajtásában, ahogy Draskovics megtartása is megnyugtatja a befektetőket. Mindenesetre nem lenne "célszerű" évente pénzügyminisztert váltani.

Ugyanakkor a tervezett hiánytól történő eltérésnek várhatóan negatív hatása is lesz, Lányi Bence szerint valószínű, hogy a Standard & Poor's hitelminősítő cég leminősíti az országot, amire néhány befektető eladással fog reagálni.

Ezzel együtt a forintot nem kell félteni: egyrészt a piacok már rég beárazták a most bejelentett hiányt az árfolyamba, amit az is bizonyít, hogy nem gyengült a nemzeti valuta, másrészt a magas jegybanki alapkamat is gondoskodik arról, hogy a forint ne veszítsen értékéből.

Az MTI által megkérdezett elemzők szerint is "korrekt" a felfelé módosított hiány progózis. "A Pénzügyminisztérium a piaci várakozásokhoz igazította várakozásait és egy sokkal hihetőbb számmal állt elő, épp ezért nem is látni negatív piaci hatást" - mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője.

A bejelentés után még erősödött is a forint, amiben az elemző véleménye szerint az is szerepet játszhatott, hogy Draskovics Tibor a korábban előrejelzettnél magasabb hiány ellenére a helyén maradhat.

"Inkább az okozott volna negatív reakciót, ha nem módosítják felfelé a 4,6 százalékos hiánycélt, az ugyanis a szavahihetőség elvesztésének kockázatával járt volna" - tette hozzá.