A nyílt eljárások aránya egy év alatt 34-ről 48 százalékra nőtt, ugyanakkor a tárgyalásos eljárások száma 58 százalékról 43-ra csökkent. Utóbbiaknál kedvezőtlen tendencia, hogy 50 százalékuk hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, ami tovább szűkíti a nyilvánosságot. Az eljárások értékének több mint fele májusra és júniusra esett, így várható, hogy a tendencia növekvő marad. A nemzeti fejlesztési tervhez kötődő, nagyobb összegű támogatások még nem jelentek meg a közbeszerzésekben, de így is a pályázatok negyedében található uniós pénz - vázolta az első fél év adatait Berényi Lajos.
A kis- és középvállalatok nyerték meg a közbeszerzések csaknem háromnegyedét, de értéküket nézve arányuk már csak alig több 40 százaléknál. Ez is magasabb az egy évvel korábbi, 36 százaléknál, de az ideális, a legalább 50 százalékos arány lenne az elnök véleménye szerint.
Az 564 milliárd forint teljes összegből 34 százalék volt az építési beruházás, 33,3 százalék a szolgáltatás és 32,7 százalék az árubeszerzés. A külföldi székhelyű vállalkozások mindössze a teljes érték 1,4 százalékát nyerték el, ami tavaly még 3 százalék volt, sok beszerzést ugyanis projekttársaságok nyernek el, amelyeknek a vezetői magyar cégek, esetleg a külföldi cég magyarországi leányvállalatai.
Az eljárások számának 20 százalékában indult jogorvoslat a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A 248 ügyből 100 végződött bírság kiszabásával. Egy évvel ezelőtt a bírság 200 millió forint volt, de az idei is növekszik, ha lezárul az 59 folyamatban lévő ügy - ismertette az adatokat Deli Betty döntőbizottsági elnök.
A parlamenti általános vitán túljutott közbeszerzési törvény módosításból néhány szabályt emelt ki Berényi Lajos, közöttük azt, hogy az igazolásokat csak a nyertesnek kell megkérnie és beadnia, illetve ha döntőbizottsági eljárás indul, akkor annak befejezéséig nem lehet szerződést kötni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
