Az Ecostat lakossági konjunktúraindexe 2006 második negyedévében - a tervezett kiigazítások hatására - érezhetően csökkent. Az index értéke 42,9 százalék, vagyis mintegy 4,4 ponttal alacsonyabb az előző negyedévinél. A háztartások - anyagi helyzetük kivételével - az összevont index valamennyi elemére az eddigieknél lényegesen kedvezőtlenebb értékelést adtak.
Leginkább az inflációtól félnek
A legnagyobb mértékben az inflációtól való félelem nőtt, ennek a mutatónak az értéke 14 ponttal csökkent. A lakosság háromnegyede számít arra, hogy a következő 12 hónapban nagyobb mértékű lesz a pénzromlás, mint az elmúlt évben. Ezen belül a válaszadók 26 százaléka a tavalyinál jelentősen nagyobb áremelkedéseket vár.
A háztartások 46 százaléka növekvő mértékű munkanélküliségre számít, míg a munkát keresők számának csökkenését 22 százalékuk várja a következő évre. A lakosság 32 százaléka a munkanélküliek számának kismértékű, további 14 százaléka lényeges növekedésére számít - olvasható a jelentésben.
Nincs mit félretenni
A háztartások átlagos havi nettó jövedelme 2006 második negyedévében - bevallásuk szerint - 167 647 forint volt, az egy főre jutó nettó jövedelem átlaga meghaladta a 65 ezer forintot. Mindkét összeg magasabb az előző negyedévi értéknél, a háztartások anyagi helyzete tehát javult.
Ennek ellenére a többség továbbra sem tud félretenni. A háztartások 51 százaléka állítja, hogy éppen csak megél jövedelméből. Minimális mértékű megtakarításra 24 százaléknak nyílik lehetősége, míg jelentős megtakarítási potenciál mindössze egy százalékra jellemző. A családok 15 százaléka tartalékait éli fel, további 8 százaléka fokozatosan eladósodik - derül ki a felmérésből.
Nemcsak takarékoskodásra nem futja, nagyobb vásárlásokra sincs pénz. Tartós fogyasztási cikkek vásárlását a háztartások 21 százaléka tervezi, ez az arány 6 százalékkal marad el a három hónappal korábban mért értéktől.
Kevesebb bizonytalan, több pesszimista
A válaszadók 55 százaléka értékelte anyagi helyzetét közepesnek, 17 százalékuk jónak, 27 százalékuk rossznak. A lakosság 48 százaléka nem érzett változást háztartása pénzügyi helyzetében az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, a kilátások viszont jelentősen romlottak. Az előző negyedévhez képest a bizonytalanok aránya a korábbi felére csökkent, a pesszimistáké viszont kétszeresére nőtt, míg az optimisták aránya alig változott.
Az ország gazdasági helyzetének megítélése is romlott. A tavalyi makrogazdasági változásokat a második negyedévben 4 százalékponttal rosszabbnak értékelték, mint az előzőben. Tíz emberből négy úgy látja, romlott az ország gazdasági helyzete az elmúlt 12 hónapban, míg a javulásban csak egyharmaduk hisz.