A vásárlók negyede önerõ nélkül venne lakást

Még mindig 15 és 20 millió forint közötti összeg között képzeli el a lakásvásárlást a válaszadók többsége, de szorosan mögöttük következnek az egy kategóriával kisebb, 10 és 15 millió forint közötti értékben gondolkodó vásárlók. Nagyon olcsón, 10 millió alatt már alig akar valaki vásárolni – tegyük hozzá, sok kerületben nem is nagyon van mit – ugyanakkor a tavaly õszi átmeneti visszaesés után ismét négy százalékponttal emelkedett a 30 millió forintnál is drágább ingatlanok iránt érdeklõdõk aránya, köztük meglehetõsen sok a készpénzzel rendelkezõ vevõjelölt.

Használt vagy új?

Aki mégis a 10 milliónál olcsóbban kínált ingatlanokat keresi, a fõvárosban inkább csak a használt-piacon válogathat, új építésûbõl már csak a legeslegkisebbek foghatók ki ennyiért, fõleg a külsõ kerületekben. Ugyanakkor panelbõl, és bizonyos kerületekben téglalakásokból is van még választék a kategóriában. Ebben a szegmensben sokszor elõfordul, hogy a kínálat megtekintése után mégis inkább nagyobb összegben kezdenek el gondolkodni – akár egy hosszabb futamidejû hitelterméket választva.

Módosult a használt és az új lakások közötti preferenciarendszer a felmérés szerint: a válaszadók 43 százaléka számára teljesen mindegy, hogy használt vagy új építésû a megvásárolni kívánt ingatlan, lényeg az elhelyezkedésben, a nyújtott szolgáltatásokban és az árban van. Ennek az is magyarázata lehet, hogy az utóbbi idõben élénkült fel az újszerû lakások piaca, vagyis azon ingatlanoké, melyeket néhány éve építettek, így állapotuk még viszonylag jó, stílusuk pedig legtöbbször modern. Kifejezetten új építésû lakást a válaszadók 25 százaléka, míg kifejezetten használtat 32 százalék keresett, de itt is igaz a korábban megfogalmazott állítás: egy-egy jó ajánlat könnyen befolyásolhatja az elõzetesen felállított szempontrendszert.

Mibõl vásárolunk?

Továbbra is igen nagy az igény a lakáshitelek, illetve egyéb termékek, mint például a lízing iránt: a válaszadók közel 70-80 százaléka részben vagy egészben hitelbõl szeretné finanszírozni a lakásvásárlást. Jónéhány igénylõ – arányuk 25-30 százalék – minimális, vagy semmilyen önerõvel nem rendelkezik, és bár egyes konstrukcióban ez is megoldható, az induló költségekre érdemes egy kicsit félretenni. Érdekesség, hogy az igazán drága lakások leendõ vásárlói a kérdõívek szerint kisebb arányban vennének igénybe hitelt, a szükéges vételárat vagy más ingatlan(ok) eladásából, vagy egyéb forrásból fedeznék.

Ahogy a hitelek futamideje egyre növekszik – és ezzel csökken a havi törlesztõrészlet – (ma már negyven évre is lehet lakáshitelt felvenni), úgy növekszik a szobaszám iránti igény is – a megkérdezettek több, mint 60 százaléka már legalább kétszobás lakást szeretne magáénak tudni. Keresettek a klasszikus a 1,5 és az 1+2 fél szobás lakások – 25 százalék vásárolna ilyet. Sokan nagyobbat álmodnak: a válaszadók 23 százaléka nem éri be három szobánál kevesebbel. 4,5 százalék azok aránya, akik még ennél is többet szeretnének, jellemzõen a budai kerületekben. A nagy lakásokat keresõk aránya az õszi felméréshez képest ebben a kategóriában kismértékben nõtt.

Az önerõ, vagy akár a teljes vételár elõteremtéshez gyakori a korábbi ingatlan eladása – a kérdõívet kitöltõk közül sokan panaszkodtak arra, hogy eladó használt lakásukat nehéz értékesíteni, általában aki két-három hónap alatt értékesített már viszonylag elégedettnek mondta magát. A tapasztalatok szerint az ingatlanközvetítõk ennél jóval gyorsabbak is lehetnek, hamarosan pedig megjelenik a Duna House kínálatában az úgynevezett Eladói Garancia, melynek lényege, hogy a közvetítõvel kötött szerzõdés alapján a tulajdonos magas összeget kap, ha a közvetítõhöz kizárólagosan beadott ingatlant a szerzõdés lejárta után meghatározott idõn belül a tulajdonos saját maga értékesíti.

Slágerkerületek

Többé-kevésbé évek óta állandóak a kedvelt költözési célpontok, melyek alkalmanként már szinte utcanévre szûkülnek. Folyamatosan érezhetõ az a tendencia, hogy a vásárok egyre tudatosabbak: míg korábban egy-egy divatos kerület (és persze a hozzá kapcsolódó megfizethetõnek számító árak) önmagukban is elég vonzerõt jelentettek, ma már referenciákat kérnek az adott projektrõl, mûszaki szakértõt visznek magukkal, alaposan, elõre tájékozódnak a piacon és nem sajnálják az idõt körbejárni a környéket.

Megvizsgálva a fõvárosi kerületeket, még mindig a szinte már örökzöldnek számító XIII. vezet a preferencialistán – a válaszadók több, mint 31 százalék költözne ide (is), szorosan ezután következik Zugló, 25 százalékkos érdeklõdéssel. A pesti oldalon ezután 18-18 százalékkal a VII. és IX. kerületek következnek, de szorosan jön fel a VIII. kerület is, 15 százalékkal. A divatos XIV. kerület helyenként magas árszínvonala miatt egyre nagyobb az érdeklõdés a szomszédos XV. iránt is.

Budán a hagyományok szerint a XI. kerület a legkedveltebb, itt a megkérdezettek több, mint 23 százaléka vásárolna, enyhén nõtt az érdeklõdés az õszi felméréshez képest. Ismét divatba jött a II. kerület, ahová közel 15 százalék költözne, és folyamatos a népszerûsége a XII. kerületnek is, itt leginkább a 4-6 lakásos – jellemzõen 6-900 ezer forintos négyzetméteráron, de idilli környezetben kínált - társasházi lakások a legnépszerûbbek - 10 százalék ide is szívesen beköltözne. Jelentõsen, közel négy százalékponttal javított a Belváros – vagyis az V. kerület, itt közel 9 százalék vásárolna, hasonlóan az agglomerációs településekhez.

Mit tudjon még a lakás?

A vevõi kívánságlista egyre bõvül: kedveltek a magasemeleti lakások (illetve speciális esetben a kertkapcsolatosak is), elvárás a csendes, parkos környezet – a forgalmas útra nézõ lakásokat legyenek akár használtak, akár újak, nehéz eladni és sokszor csak alacsony áron sikerül. Fontos, hogy a városközpont vagy autóval, vagy valamilyen tömegközlekedési eszközzel kevés átszállással gyorsan megközelíthetõ legyen – ezért a legtöbben valamelyik metrómegálló környékén keresnek a legszívesebben.

Jól megfigyelhetõ ez a trend a 4-es metró tervezett budai nyomvonalán – noha a vásárlási roham még nem indult el, nagyon sok hirdetés már fontos elõnyként szerepelteti a lakás közelében megépülõ metróállomást. Elõnyként értékelik, ha van lift, megfelelõ mennyiségû tárolóhelyiség, illetve sokan a minél szeparáltabb, a házon belül kevésbé forgalmas ingatlanokat célozzák meg.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!