A lakosság fizeti a bankadót?

Egyre inkább bebizonyosodik, hogy az a bankári vélemény, mely szerint a bankadó kedvezőtlen hatásait az ügyfelek nem érzik meg, csak a közhangulat megnyugtatására szolgáló jól hangzó mondat volt. Lényegében ősz óta óvatosan lépdelnek felfelé a banki díjak és jutalékok, s bár ez az irány a kamatbevételek prognosztizált csökkenése kapcsán érthető lépés, a pénzintézetek ceruzáját minden bizonnyal a harmincmilliárdos többletteher is megnyomja az új kondíciók kialakításakor.

Drágulnak

Január elsejével két nagy lakossági ügyfélkörrel rendelkező pénzintézet is változtatott. Az OTP-nél például lényegében minden szolgáltatás drágult. A pénzintézet a hónap első napjától 220 forintot számít fel a számlavezetésért a korábbi 210 helyett, s az OTP készpénzkiadó automatáknál felvett pénz után a korábbi 25 forint helyett harminc forinthoz adódik hozzá a 0,3 százalék. A rendszeres átutalási megbízás bankon belül 25 forintról harmincra drágult, bankon kívül ugyanakkor a korábbi 65 helyett 80 forintot számláznak.

Az eseti átutalási megbízásoknál a százalékos díjmérték nem változott, ugyanakkor a legkisebb és legnagyobb elkérhető díjtétel nagysága átlagosan 20 százalékkal nőtt. Megszűnt az OTP-csoporttagok közötti csoportos beszedési megbízások kedvezményes díja is, és ezentúl az első év kivételével fizetni kell a Junior Start kártyákért, illetve 300 forint helyett 450 forintba kerülnek a Visa Junior kártyák is.

Az Ersténél szintén érezhetik a diákok a változás szelét: a Diákszámla korábbi 50 forintos havidíja 99-re emelkedett, s számukra szomorú az is, hogy a korábbi, lényegében 10 forintos telebanki és netbanki tranzakciókat lényegesen drágábban (igaz, a standard szintnél továbbra is olcsóbban) tudják indítani. Az viszont minden Erste-ügyfél számára kedvezőtlen, hogy a bank saját ATM-jeit a korábbi 25 forint+0,3 százalék helyett immár 40 forint +0,3 százalékért lehet igénybe venni. Hogy a folytatás is hasonló lesz, azt már előrejelzi az, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) január huszadikától a korábbi 3000 forint helyett 3500 forintot számít fel a dombornyomott bankkártyák éves díjaként.

Már ősszel

A vállalati számláknál az Erste tavaly ősszel, a HVB pedig decemberben változtatott (az OTP ezt jóval megelőzően, még a nyáron lépett). A HVB a számlavezetésért felszámított havidíjat emelte meg ötszáz forinttal 2900-ra, a készpénzbefizetésnél pedig a forintügyleteket már minimum 250 forintos díj terheli (egyező devizanemnél egyébként a jutalék 3 ezrelékes). Az Erste az átutalási jutalékok minimumdíját fejelte meg száz forinttal.

Ez a pénzintézet így a forintalapú utalások (bankon belül minimum négyszáz, kívül pedig ötszáz forint) drágasága szempontjából a korábbi kondíciók alapján abszolút dobogós helyet foglal el. Az idén azonban ez a kép némiképp változott, hiszen például az Inter-Európa Bank (IEB) is legalább 500 forintra tart igényt a hagyományosan benyújtott bankon belüli vagy kívüli átutalási megbízásoknál. Megszüntették egyúttal a készpénzbefizetések díjtalanságát és emelték a pénztári pénzfelvétel díját is.

Ehhez képest igen visszafogott volt a K&H, ahol az új kondíciós táblázat január 3-tól érvényes. Hasonlóan csekély módosításra bukkantunk a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) január 1-jétől érvényes díjainál. A K&H-nál az átutalás lett picit drágább, az MKB-nál pedig a pénztári készpénzfelvétel. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a bankok mind nagyobb számban kínálnak kedvezményes számlacsomagokat. Az elektronikusan indított tranzakcióknál ráadásul csak elvétve akad olyan, ahol ne alkalmaznának jobb kondíciókat az általánosnál. A bankköltségeik nagyságára érzékeny cégeknek tehát jelenleg van még módjuk arra, hogy a díjemeléseket némiképp közömbösítsék.