További Magyar cikkek
Elképesztő mértékben megnőtt a két évvel ezelőttihez képest azoknak a cégeknek az aránya, amelyek súlyos gazdasági bűncselekmények áldozatai voltak – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) kétévente, a gazdasági bűnözésről készülő globális felmérés legfrissebb adataiból. A 2005-ben publikált felmérésben még csak a megkérdezett vállalatok 25 százaléka mondta, hogy a megelőző két évben gazdasági bűncselekmény áldozata lett, míg a mostani összeállításban már 62 százalékos az arány.
Lopás, korrupció, sikkasztás
A meglopott vállalatok aránya tehát két év alatt két és félszeresére nőtt, és ezzel hazánkban sokkal rosszabb a helyzet, mint a térségben. A felmérés szerint ugyanis a közép-európai cégek mindössze 50 százaléka találkozott ezzel a problémával, míg a negyven ország összesen 5400 vállalatának megkérdezéséből – hazánkban 77 cég szerepelt a felmérésben – kijött nemzetközi átlag csak 43 százalékos.
A PwC adatai szerint a magyar válaszadók ellen két év alatt átlagosan 8,9 alkalommal követtek el olyan gazdasági bűncselekményt, amelyről a sértett cégeknél tudomást szereztek. A leggyakoribb a lopás és a hűtlen kezelés, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos bűncselekmény, továbbá a korrupció és a megvesztegetés. Magyarországon a lopás és a hűtlen kezelés előfordulása haladta meg leginkább a közép-kelet-európai és a globális átlagot.
A felmérést készítő tanácsadócég szerint ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a hazánkban megkérdezett cégek között nagyobb volt a kiskereskedelmi cégek aránya, mint a közép-európai és a globális átlag. Márpedig a kiskereskedelmi ágazat az, ahol nagy mennyiségű, sokszor nagy értékű és könnyen mozdítható áru forog, így jellegénél fogva a többi ágazatnál jobban vonzza a lopás és a hűtlen kezelés elkövetőit, figyelmeztetnek a tanulmány készítői.
Másfél milliárdot loptunk el
A nyilvánosságra került visszaélések az elmúlt két évben összesen 4 milliárd forintos kárt okoztak a magyarországi cégeknek a PwC becslése szerint. Ebből mintegy 1,5 milliárd forintot jelent a lopás és a sikkasztás (amit a felmérésben hűtlen kezelésként tüntettek fel), 1,4 milliárd forint ment el korrupcióra és megvesztegetésre, továbbá 185 millió forintos kárt okoztak a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó visszaélések. A gazdasági bűncselekmények miatt a vállalatoknak 833 milliós pluszkiadást jelentettek gazdasági bűnügyekkel kapcsolatos költségek.
Mindezen túl nem szabad megfeledkezni a járulékos veszteségekről sem, amelyek nehezen számszerűsíthetők, de komoly károkat okoznak a vállalatoknak, olvasható az elemzésben. Ilyenek például a márkanevet és a részvényárfolyamot ért károk, a vásárlói vagy befektetői bizalom és az üzleti kapcsolatok megromlása, a dolgozói morál hanyatlása, a menedzsment idejének felesleges lekötése.
Ami elveszett, annak annyi
A gazdasági bűncselekmények harmadát a belső ellenőrzések során veszik észre a magyar cégeknél, a külső forrásból érkező tippek aránya megközelíti az egyötödös arányt, és ugyanekkorát képvisel a visszaélések bejelentésére szolgáló hotline. A kevés kedvező tendencia egyike, hogy a véletlenül kitudódott gazdasági bűncselekmények aránya jelentősen csökkent a két évvel ezelőttihez képest.
Noha a belső ellenőrzés hatékonysága javult 2005 óta, ez nem látszik a megkárosított cégek pénztárcáján. A hazai vállalatoknak alig-alig sikerül a bűncselekményekből származó veszteségeiket visszanyerni, a válaszadók 65 százalékának a bűncselekmények okozta kárából semmi nem térült meg (ez szintén rosszabb adat az 58 százalékos globális átlagnál).
Férfi, diplomás, főnök? A körmére kell nézni
A PwC adatai szerint Magyarországon a legsúlyosabb visszaélések tipikus elkövetője férfi (ez az esetek 90 százalékára jellemző), és általában 31 és 50 év közötti (80 százalékos gyakorisággal). A visszaélések elkövetőinek 64 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a bűncselekmények csaknem felét felső- vagy középvezetők követték el.
A felmérés adatai nagyjából megerősítik azt, amit a KPMG közölt idén tavasszal. A vállalati csaló profiljáról írt tanulmányuk szerint a vállalati csalások legtöbbjét a cégvezetés tagjai követik el. A tipikus csaló 36 és 55 év közötti férfi, aki már több mint hat éve a cégnél dolgozik, kivívta a felső vezetők bizalmát, és maga is vezető pozícióban van, többnyire a pénzügyi osztályon. A két cég adatsora leginkább a cégnél töltött idővel kapcsolatban tér el, hiszen a PwC szerint a menedzserek jellemzően a kinevezésüket követő két éven belül estek kísértésbe.
Jó lenne kevesebbet csalni
Egy harmadik tanácsadócég, a Deloitte szerint is egyre több nagy értékű csalásra, lopásra és más vállalati visszaélésre derült fény az elmúlt években, erről még tavaly nyáron beszéltek a cég illetékesei lapunknak. Szakértőik szerint térségünkben az is komoly problémát jelent, hogy a csalásokat a közösség – adott esetben egy munkahelyi kollektíva – nem ítéli el úgy, mint a fejlettebb, nagyobb piaci hagyományokkal rendelkező országokban, mivel ötven év alatt hozzászoktunk, hogy minden közös, és ami közös, az a miénk is.
Noha a vállalatoknál a felmérések szerint az elmúlt években gyakoribbá váltak a gazdasági bűncselekmények, az Ernst&Young szintén tavaszi felmérése szerint a nemzetközi cégeknél dolgozók többsége úgy tartja, jó lenne, ha a munkahelyükön kevesebb lenne a lopás és a csalás. Az erről készült tanulmány szerint ennek ellenére sokan akkor is hallgatnak, ha tudomást szereznek ilyen esetről.
Az Ernst & Young abban a felmérésben nyolc nyugat-, valamint öt közép- és kelet-európai országban összesen 1300 munkavállalót kérdezett meg a csalások és a vesztegetések megelőzéséről és leleplezéséről. Hazánkban a válaszadók 20 százaléka azt mondta: elmenne egy ilyen ügy mellett, miközben Nyugat-Európában az arány csak 8 százalékos volt. Akik hallgatnának, számos indokkal magyarázzák, miért tennének így. A legmagasabb azok aránya volt, akik attól tartanak, egy ilyen bejelentés után éppen rajtuk csattanna az ostor.