További Magyar cikkek
Egy sivatagban az is luxus, ha az ember kap egy pohár vizet – ezzel kezdte Somogyi Róbert luxusszakértő, az első magyarországi luxusüzlet megalapítója, hogy milyen különbségek vannak luxus és luxus között attól függően, mik az igények. Magyarország ebből a szempontból ma még igencsak sivatag, derült ki a szavaiból, hiszen nálunk olyan árucikkek, szolgáltatások és márkák is luxusnak, prémiumkategóriásnak számítanak, amelyek Nyugat-Európában már nem.
Kapósak a hatvanmilliós órák
Szóval hatalmas üzleti fantázia van a luxusban, gondolhatnánk, ha nem hűtené le a kedélyeket Somogyi. Egyrészt azzal, hogy a luxusnak Magyarországon pejoratív a megítélése, másrészt azzal, hogy szűken vett értelemben csak mintegy 1000-5000 magyar tartozik a luxusmárkák vásárlóinak számító, úgynevezett AB fogyasztók közé. De mivel a statisztikai adatok szerint a magyarok évente másfél havi fizetésüket költik pénzügyi szempontból luxusnak számító termékek vásárlására, akár fél-egymilliós is lehet a prémiumkategóriás termékek vásárlóinak köre.
Holott a luxus nem is ár kérdése elsősorban, legalábbis a világon nem az. A luxus egyfajta plusz értéket, plusz élményt jelent, mondta Somogyi, aki szerint egy ötmilliós autó is ugyanoda visz el, mint egy százmilliós, mégis van vevő a százmilliósra is. A luxus része a ritkaság is. A Rolex csak évi 900 ezer órát gyárt – és készül még nagyjából tízmillió hamisítvány –, de Somogyi megemlítette azt is, hogy egyszer egy bázeli luxusvásár első napjának délelőttjén elment egy darabonként 250 ezer euróba (62,5 millió forintba) kerülő, egyedi karórasorozat mind a tíz darabja.
A magyar luxus drágább a bécsinél
A magyar luxus még nem ilyen drága, bár sokszor drágább, mint a bécsi. A szakértő szerint az Andrássy úton vagy a Belvárosban akár húsz százalékkal is többe kerülhetnek egyes prémiumkategóriás márkák, mint az osztrák fővárosban. A magyar kereskedők sokszor esnek a Balaton-szindrómába: kicsi forgalomban is nagyot akarnak szakítani. Nem csábítja hazánkba a luxust keresőket az sem, hogy nálunk már 2 millió forinttól ki kell tölteni egy nyilatkozatot a pénzmosás elleni intézkedések miatt, míg Bécsben 50 ezer euró (12,5 millió forint) ez a határ.
Szóval a magyar luxus drága, és bár nálunk negyedmillió eurós órák még nincsenek, azért mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki pénteken, a Király utcai kiállításon akar bevásárolni, akár már karácsonyra. A több mint ötven kiállító egyikénél lesznek például bundák, amelyek ára kétmillió forinttól indul, de az arany-, ezüst- és brillékszerek, a lakberendezési cikkek, élvezeti cikkek, veterán és luxusautók, valamint prémiumkategóriás lakások és műtárgyak is súlyos milliókkal vagy tízmilliókkal könnyíthetik meg a vevők zsebét.
A szervezők az első napra ötszáz VIP-vendéget hívtak, szombaton és vasárnap pedig bárki megnézheti, hogy mulat a magyar úr. Aki egyelőre még csak a pénztárcájával úr, stílusában, viselkedésében nem az: nem tud öltözködni, nem tud viselkedni, és az operabálon nem tudja, hogy a fekete csokornyakkendős, frakkban lévő férfi nem mulatozó társa, hanem a pincér – festett szomorú képet a magyar AB-fogyasztókról Somogyi.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
