Részben foltozza be a kormány a költségvetési lyukat
További Magyar cikkek
Amint arról elsőként számolt be az Index, a túltervezett infláció és a vártnál jóval súlyosabb gazdasági visszaesés miatt 200 milliárd forinttal maradhatnak el a bevételek a költségvetési törvényben rögzítettől. Ezt a problémát felismerve kettős megoldást választott a szocialista vezérkar. Úgy tudjuk, a felmerült ötletek között volt adóemelés (áfa), volt szó a munkaerőpiaci alap néhány tízmilliárdos megkurtításáról, a szociális juttatások rászorultsági elvre való átállításáról, valamint a vagyoni típusú adók szerepének növeléséről. Többet közülük elvetettek.
Megfeddte a vezetést az IMF-vezér
A 200-250 milliárdos bevételelmaradás komoly veszélyét értesüléseink szerint is szóvá tette a két nappal ezelőtt hazánkba látogató Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, minden ellenkező híresztelés ellenére. Ennek kapcsán, úgy tudjuk, ledorognolta a vezetést a közszféra bérkompenzációja miatt. Mint ismert, a kormány előbb bejelentette, hogy elveszi a közszféra 13. havi bérét, aztán az IMF-fel kötött szerződés után néhány héttel - engedve a sztrájkfenyegetésnek - ígéretet tett a részbeni kompenzációra. Ez a kompenzáció 120 milliárd forintos kiadással terheli meg az államháztartást.
Több elképzelést elvetettek. Végül arról határoztak, hogy a hiányzó, az ülésen 200-250 milliárdosra taksált összegnek durván a felét össze lehet szedni úgy, hogy még egyet húznak a minisztériumi nadrágszíjon, innen-onnan lecsípnek néhány milliárdot, tízmilliárdot. Emellett pedig az eddig sérthetetlennek gondolt 2,6 százalékos idei GDP-arányos hiánycélt feljebb srófolják. (Igaz, tegnap, tegnapelőtt az IMF-vezér, Veres János pénzügyminiszter és Gyurcsány Ferenc kormányfő már utalásokat tett arra, hogy ez is benne lehet a pakliban.) Ügyelnek arra, hogy az új deficitterv még így is kisebb legyen a 2008-as, még nem végleges, vélhetően 3,3 százalék körül alakult hiánynál. Az új deficitcél 2,9 százalék körüli lehet értesülésünk szerint. A miniszterelnök környezete szerint szó sincs a hiánycél emeléséről. Ugyanezt mondta Budai Bernadett kormányszóvivő is az Indexnek.
Mivel át kell írni a költségvetést, ezért a kormány januárra kezdeményezi a parlament rendkívüli ülésének összehívását.
Nem állnak meg azonban itt, két további lépést is tervez a kabinet, azonban azok már nem az idei esztendőt érintik. Jövőre, ha minden jól megy Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter javaslata alapján át kívánnak térni a rászorultsági elvre a szociális támogatásoknál. (A lépés szükségességéről már többször esett szó, de a politika leragadt az elvi állásfoglalásnál, ugyanis elég költséges és bonyolult összeállítani, hogy valójában kik a rászorultak.)
A gyakorlatban egyik lehetőségként ez azt jelentheti, hogy jövedelemkorlátot vezethetnek be bizonyos juttatásoknál. (Persze ádázul mérlegelve a társadalmi hatást, így például hiába javasolta az egyik elnökségi tag, hogy a rendvédelmi szerveknél szüntessék be a 42 éves, jó nyugdíjjal járó korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséget, ilyesmit nem tesznek. Szekeres Imre honvédelmi miniszter többek között azzal érvelt, hogy a 26 ezer fős seregből tavaly csak 89-en vonultak nyugdíjba, és ebből is csupán 12-en éltek a korkedvezményes lehetőséggel, azaz az annak megszüntetése sokkal nagyobb társadalmi vihart váltana ki, mint amennyivel hizlalná a büdzsét.)
A vagyoni típusú adók súlyát pedig emelni szeretnék. Ez az ingatlanhoz kötödő adók nagyon valószínű, a gépkocsihoz kötődő adók, illetékek esetleges növelését jelenti, de elképzelhető az is, hogy az ingatlanok esetében az adózók körét szélesítenék. Mindenesetre Veres Jánost megbízták, hogy mérje fel, milyen mozgástér van az ingatlanadó kapcsán, aminek bevezetését eredetileg épp a szabad demokraták szorgalmazták, és a szocialista frakció verte vissza.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
