További Magyar cikkek
- Április 4-én függesztették fel a biztosító egyesület kötelező gépjármű felelősség-biztosítási (kgfb) termékének terjesztését, mivel tartalékhiányt állapított meg a PSZÁF.
- Egy héttel később a PSZÁF azonnali vizsgálatot rendelt el, bűncselekmény gyanúja ekkor merült fel először. A biztosító elnök-vezérigazgatója, Nagy Bálint ellen eljárás indult, milliárdos sikkasztás és pénzmosás gyanúja miatt.
- A biztosító irányítását a PSZÁF vette át, a júniusi közgyűlésen a felügyelet arra tett javaslatot, hogy a tagok pótdíjat fizessenek be, ezt elutasították.
- A MÁV-tagok a második közgyűlésen megint nem szavazták meg a pótdíjat, helyette új pályázatot szerettek volna kiíratni.
- A teljes sztorit itt olvashatja el.
A pénzügyminiszter előzetes hozzájárulását adta a MÁV biztosító engedélyének visszavonására A döntést azután hozta meg, hogy a PSZÁF kedd este érkezett levelében részletesen megindokolta, miért kéri az előzetes hozzájárulást a biztosító egyesület tevékenységi engedélyének visszavonásához.
A PSZÁF még szerda délután meg is hozta a döntését, melyet csütörtökön hoznak nyilvánosságra, amennyiben azt a felügyelet legfőbb döntéshozó szerve, a felügyeleti tanács is jóvá hagyja. Eszerint augusztus 15-én nyílik meg az átszerződés lehetősége, ezt Binder István, a felügyelet szóvivője mondta az MTV Az este című műsorában. A korábbi bejelentések alapján ez azt jelenti: augusztus 15-el kezdve 30 nap áll a mávosok rendelkezésére arra, hogy új biztosítóhoz szerződjenek. Az új választott biztosítás majd az időszak lejártával, mindenki számára egyszerre lép érvénybe. Ez egyben azt is jelenti, hogy elszámolási kérdések is felmerülnek a már befizetett, elvileg októberig érvényes harmadik negyedéves díjakkal kapcsolatban, ám kérdéses, hogy az egyelőre a már bejelentett károkat sem biztosan fedezni képes egyesületnek lesz-e pénze visszafizetni a (szeptember 15-i átszerződési nappal számolva) két hétre esedékes díjakat.
A pénzügyminiszternek írt levélben a PSZÁF bemutatta azokat az intézkedéseket, amelyeket a MÁV ÁBE-vel szemben alkalmazott, s amelyek összességükben nem vezettek eredményre. Valamint megjelölte, hogy a biztosítási törvény mely pontjára hivatkozva kezdeményezi a biztosítási tevékenységi engedély visszavonását.
Veres János döntéséről levélben tájékoztatta Farkas Istvánt, a PSZÁF elnökét. A levélben arra hívta fel a figyelmet, hogy az engedély visszavonásáról szóló felügyeleti határozat hatályba lépésének napját kellő körültekintéssel kell megválasztani. Fontos, hogy a szerződéskötésre kötelezetteknek megfelelő idő álljon rendelkezésre új biztosítás megkötésére, másrészt, hogy az átmeneti időszak a lehető legrövidebb legyen.
A PSZÁF azután kérte az előzetes engedélyt a Pénzügyminisztériumtól, hogy a MÁV biztosító közgyűlésén a tagok nem szavazták meg a pótdíjat. A felügyelet szerint pótdíj nélkül csak az eddigi és az év végéig bekövetkező károk felére lett volna csak fedezet. A biztosító függő kárainak állománya pedig tízezer darab, ami kilencmilliárd forintot jelent.
A MÁV-tagok két közgyűlésen is visszautasították a PSZÁF javaslatát a pótdíjról, legutóbb azt szerették volna, ha a felügyelet új pályázatot ír ki a gépjárműbiztosítási állományra. Ehelyett azonban a PSZÁF az engedély visszavonását kezdeményezte. Szerintük nem lett volna idő az új pályázatra. Egyszer már meghirdették az állomány, azonban a határidőig nem érkezett érvényes ajánlat, a Magyarországon működő többi biztosítót nem érdekelte a MÁV ÁÉB.
Az engedély visszavonása után a tagoknak harminc napjuk lesz arra, hogy új biztosítót találjanak. A MÁV-os jogviszony megszűnése, illetve új biztosítási időszak kezdete mindenkinél egybe esik majd.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
