Nyugdíjaséveikre spórolnak az emberek

2007.10.30. 13:44
Csökkent a lakossági megtakarításokkal rendelkezők aránya a július-szeptemberi időszakban az idei év második negyedévéhez képest.

Hazánkban a lakossági megtakarításokkal rendelkezők aránya 2007 harmadik negyedévében csökkenést mutat az előző negyedévhez képest a legmagasabb jövedelmű és a legvagyonosabb rétegben , derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet pénzügypiaci adatszolgáltatások felméréséből. Igaz ez nemcsak erre a két rétegre, hanem a teljes lakosságra is. A számok nyelvén ez azt jelenti: a teljes lakosság nem egészen negyedének van valamilyen megtakarítása. Ez az elmúlt három évben a legalacsonyabb ráta.

A jövedelmükből félretevők arányát tekintve elmondható, a megtakarítók hányada a legmagasabb Budapest és Pest megye körzetében,a legalacsonyabb pedig a Somogy, Tolna és Baranya megyét magába foglaló dél-dunántúli régióban.

A megtakarítással rendelkezők körében a megtakarítási célokat vizsgálva folyamatos emelkedés figyelhető meg a váratlan kiadásokra és a nyugdíjas évekre való felkészülés, valamint az üdülés esetében. Ezzel szemben a konkrét cél nélküli megtakarítás említési aránya egyre csökkenő tendenciát mutat.

A lakásvásárlásra és a lakásfelújításra gyűjtők aránya csökkent az előző felméréshez képest. A GfK eredményei arra utalnak, hogy a lakosság megtakarításai csökkentésével is simítja a fogyasztását, vagy a reálkereset-csökkenés mértékéhez képest kevésbé fogja vissza vásárlásait.

Az előző negyedévi adatokhoz képest majdnem minden megtakarítási formát igénybe vevők aránya csökkent. A legkedveltebb megtakarítási formák mindazonáltal továbbra is a forintbetét és az életbiztosítás. Megtakarításait a felnőtt magyar lakosság 70 százaléka forintbetétben tartja, és e megtakarítási forma a legnépszerűbb a legnagyobb jövedelemmel rendelkezők (62 százalék) és az AB státusúak - a legmagasabb vásárlóerejű réteg - körében (66 százalék) is.

A megtakarítással rendelkező felnőtt lakosság nem egészen egyötöde (18 százalék) kötötte le félretett pénzét életbiztosításban. Az ország legvagyonosabb rétegében (24 százalék) és az AB státusúak (27 százalék) körében e befektetési eszköz alkalmazása lényegesen elterjedtebb, mint a teljes lakosságot vizsgálva.