Finisben a Colbert híd, amit a Pókember is megirigyelne

Le sem tagadhatnánk, hogy egyik kedvenc magyarországi építkezésünk az M0-ás körgyűrű északi Duna-hídjának építése: szerdán immár ötödjére vetődtünk arra, hogy saját szemünkkel csodálhassuk meg a mérnöki csúcsteljesítmény teljessé válását. Csak emlékeztetőül: voltunk 2006 júliusában és szeptemberében, aztán bő egy év múlva ismét benéztünk az építkezésre, majd most márciusban is tettünk egy kitérőt az északi végekre, a jelenlegi állapotokról pedig alant olvashatják a soron következő, és korántsem utolsó beszámolót.

A munka ünnepét megelőző napon javában zajló munkát és egyre hídszerűbb hidat találtunk a Pest felőli oldalon. A két pilonjával a fák csúcsa fölé magasodó hídszakaszt hajóval közelítettük meg az információs- és látogatóközpontból (104-es busz Vízművek megálló), a tűző április végi napsütésben igazán impozáns látványt nyújtottak a már tetőtől talpig elkészült, terpeszben álló tartóoszlopok, a hídpályát markoló sodronyok sugarai. Hajónk tett egy kört a híd még össze nem érő két fele alatt, majd kikötöttünk a pesti part felőli pillérnél, hogy az építkezés egyik mérnöke körbekalauzoljon az építkezésen, felkísérve egészen a kábé nyolcvan méter magas pilon legfelső szintjére.

A híd fő tartóelemének tetejéről pazar panoráma tárult elénk. Északon, nyugaton a távolban kéklő messzi hegyek, előttük Szentendre, kicsit délebbre, közelebb Békásmegyer paneltömbje, a látóhatár alatt a Dunaágakon átívelő hatalmas építkezés, a szemközti pilon nyurga A betűjével, alattunk a mélyben pedig maga a Duna felhőárnyékokkal, napfényfoltokkal szabdalt zöldesbarna hullámai. A keleti oldalon Káposztásmegyer és Pest északi fele, valamint a nagy magyar síkság tárult szemeink elé, az időközben felgyülemlett felhők közül kibukkanó délelőtti nap, a Duna fodrozódó hullámairól visszaverődve vakított. Fülünkbe szél harsogott, ami ugyanis gyenge szellő a talajszinten, az a nyolcvan métere magasságban már negyven kilométer/órás erős szél is lehet, de ez persze nem tántorított el attól, hogy a magasból is letekintsünk az alattunk apró játékszereknek tűnő munkagépekre, konténerekre és a köztük feladatukat végző munkásokra.

Pilonok közt

A pilonok egyébként egyenként 44, műanyagborkolatú acélkábellel tartják az alattuk lévő hídtesteket, jelenleg az utolsó - azaz a leghosszabb tartókábelek beszerelésére készülnek. A 88 szál, jókora terhelést elbíró, hosszú, fehér pókfonalakat még Peter Parker is az irigységtől sárgulva vizslatná, arról nem is szólva, hogy Pókember barátunk minden bizonnyal azt is számolgatná, hogy mekkora területű hálót tudna szőni a két pilon közé, a Duna fölé.

Ha efféle légbőlkapott adatokat nem is, de lényegi információkat azért sikerült megtudnunk. "Az M0-s északi szektorán, az öt hídból álló hídegyütteséből négyen már a szegélyezési, aszfaltozási és szigetelési munkák folynak" – mondta el kérdésünkre Rapkay Kálmán, a kivitelező Hídépítő igazgatója. Az ötödik, nagy Duna-ági hídon jelenleg a majdani útpálya alapját adó elemeket helyezik be.

A hídszerkezeten a legutóbbi mérföldkőnek számító munkát március végén végezték el. Akkor a szentendrei Duna-ág fölött átívelő kisebb, 332 méteres híd utolsó elemét emelték be a helyére. Hasonlóan nagy munka, azaz az utolsó elem, a pesti oldali Duna-híd zárótagjának behelyezése várhatóan június elején lesz. Ez persze több mindentől is függ: többek között a vízállástól, az időjárástól, persze leginkább a munkák pontos előrehaladtától. (Mi mindenesetre már beírtuk a naptárunkba a következő hídlátogatás várható időpontját.)

Ha a most még két részletben látható pesti oldali híd összeér, akkor onnantól elvileg már száraz lábbal is átkelhetünk a Dunán Káposztásmegyer és Békásmegyer között. Egyébként ezzel a két földrajzi hellyel magyarázták a döntéshozók, hogy végül dacára a nagy tömegeket megmozgató internetes névadó szavazásnak, a létesítmény a Megyeri nevet kapta és nem Stephen Colbert amerikai humoristáét.

Legek hídja

A zárótag behelyezése után júniusban kezdődik a nagy híd szigetelése és aszfaltozása. A munka mostani ütemezése alapján – bár a zárótag behelyezése a tervezetthez képest csúszik – az építők várhatóan tartani tudják az augusztus 31-i átadási határidőt. Azt viszont Rapkay Kálmán nem tudta megmondani, hogy a nyár utolsó napján – vagyis szinte napra pontosan négy hónap múlva – az autósok is használhatják-e már az új hidat és a hozzá tartozó útszakaszt, mivel az nemcsak az építőkön, hanem az út engedélyeztetését végző hatóságok szakemberein is múlik. Feltehetőleg nagy kerékpáros hídavató ezen a hídon is lesz, mint volt például a köröshegyi völgyhídon is.

A híddal együtt augusztus végén tervezik forgalomba helyezni az M0-s északi szektorának nagyjából két kilométernyi útszakaszát is, ezt a Hídépítővel konzorciumban lévő Strabag építi. Ez a Duna jobb (budai) partján a 11-es főúthoz, a bal (pesti) partján az M2-es csomópontjáig épül meg. Utóbbi helyen csatlakozik a jelenleg 2/B főúthoz, amit a fővárosi körgyűrű szintén nyár végére elkészülő keleti szektorának építése során alakítanak – illetve részben már alakítottak – át. Ha a keleti szektor is elkészül, a körgyűrű összesen 13 főutat és gyorsforgalmi utat fog összekapcsolni az M1-es és a 11-es főút között.

A Megyeri híd szinte minden szempontból a legek hídja lesz. Ez az ország első teljes szélességű, kétszer két sávos, plusz leállósávos – ez, ha a forgalomterhelés indokolja, harmadik sávvá alakítható lesz –, plusz gyalogjárdás és kerékpárutas autópályahídja. Különlegessége, hogy tulajdonképpen nem egy híd, hanem öt híd összessége, a két Duna-ági és a két ártéri híd mellett megépülő ötödik a Szentendrei-szigeten ível át. Ha elkészül, a Megyeri híd a maga 1862 méteres hosszúságával és 63 milliárd forintos árával az ország leghosszabb és legdrágább hídja, sőt, úgy tudjuk Közép-Európa leghosszabb és legmagasabb folyami hídja is lesz egyben (a pilonok csúcsai több mint kétszáz méterrel vannak a tengerszint felett).