Magyar euró a tervezettnél korábban?

Megegyeztek az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei vasárnap késő este az euróövezet gazdasági növekedését és stabilitását biztosító szabálycsomag módosításának főbb elemeiben - jelentette be Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, a pénzügyi tanács soros elnöke a maratoni brüsszeli ülést követően.

Fontos döntés

"A reform magában foglalja kelet-európai országoknak azt a - magyar kezdeményezésre vitatni kezdett - kérését, hogy az államháztartási hiány mértéke a paktumban előírtnál magasabb is lehessen a költségvetésre jelentős kihatással járó nyugdíjreform végrehajtása esetén" – írta meg a távirati iroda.

Mindennek az euró kelet-európai bevezetése szempontjából lehet kiemelten fontos szerepe. Az állásfoglalás döntően két olyan országot érint, ahol az állami felosztó-kirovó rendszer mellett bevezettek egy második, kötelező, de magánalapon működő nyugdíjrendszert is. A magánpénztári befizetések a magyar GDP egy százalékára rúgnak, Lengyelország esetében pedig 1,5 százalékos az arány.

A döntés nyomán a reformokat figyelembe veszik a hiányszámoknál, tehát a magyar államháztartási deficit egy százalékponttal kedvezőbb képet mutat a valóságosnál. Mivel az euró hazai bevezetésének a hiányszám az egyik neuralgikus pontja, a brüsszeli módosítás komoly hatással lehet a forint leváltására. A konvergenciaprogram alapján 2008-ra érnénk el a közös valuta bevezetéséhez szükséges három százalék alatti éves hiányt.

Jó hír, de nem csodaszer

Ha azonban levonjuk a nyugdíjreform hatásait, már jövőre elérhető a 3 százalék közeli körüli hiány – legalábbis a konvergenciaprogram szerint. Ugyanakkor vannak további nehézségek. A döntés szerint ugyanis csak öt éven keresztül veszik figyelembe a reform hatását, ráadásul évente csökkenő mértékben. Így aztán megfelelő államháztartási stabilizálás hiányában nem ér sokat a brüsszeli döntés.

A Raiffeisen elemzője szerint a nyugdíjreform hatásainak beszámítása közgazdaságilag is indokolt jó hír, de nem gyógyír a valódi problémákra. Mint azt Török Zoltán az Indexnek elmondta, a döntés segíthet az euró 2010-es bevezetésében, de megfelelő kormányzati elkötelezettség nélkül a hiányszám a mostani segítséggel együtt is elszállhat. Az elemző szerint a konvergenciaprogramban vállalt csökkentési ütem elvétésére reális az esély, a 2005-ös például már „veszett év”, a tervezettnél fél százalékponttal nagyobb hiány várható.

A brüsszeli döntésnek köszönhetően azonban a vártnál mégis fél százalékponttal kedvezőbb hiányszámra lehet számítani, ugyanakkor ez a példa is jól mutatja, hogy megfelelő gazdasági racionalizálás nélkül nem ér sokat a kedvező határozat. Éppen ezért Török Zoltán szerint a hírnek nincsenek komoly állampapírpiaci következményei, ráadásul nem várható az euró korábbi bevezetése sem.

A régió örül

A Pénzügyminisztérium szerint a módosításnak köszönhetően biztonságosabb lesz a 2010-es céldátum. A kormány ugyanakkor tartja magát a konvergenciaprogramhoz, tehát nem fogja engedni a magasabb hiányt. A tárca egyelőre nem szeretne állást foglalni az euró 2009-es bevezetéséről, de ha minden a tervek szerint alakul, akkor 2006-ban elgondolkodnak euró korábbi bevezetésének lehetőségéről.

Ugyanakkor a lengyel pénzügyminiszter, Miroslaw Gronicki az MTI-nek elmondta, a paktum módosítása abban segíthet, hogy Lengyelország 2007-re teljesíteni tudja az euróövezeti belépés deficitfeltételét, majd 2009-ben, ahogyan tervezi, csatlakozhasson is az euróövezethez. A szlovák pénzügyminiszter, Ivan Miklos is elégedetten nyilatkozott, ugyanakkor elmondta, hogy Szlovákia eurócsatlakozását a paktum reformja nem segíti, mert a céldátumot már úgyis 2009-re halasztották, amely eddig is teljesíthetőnek tűnt.