Magyar euró akár 2007-ben

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat ezen a héten a magyar gazdaság szempontjából igen fontos állásfoglalást tesz közzé. Abban határoz ugyanis, hogy az államháztartási deficit szempontjából hogyan minősítsék a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetéseket.

Egy százalék

Az állásfoglalás döntően két olyan országot érint, ahol a felosztó-kirovó pillér mellett bevezettek egy második, kötelező, de magánalapon működő nyugdíjpillért is. A magánpénztári befizetések a magyar GDP egy százalékára rúgnak, Lengyelország esetében pedig 1,5 százalékos az arány.

Jelenleg Magyarországon a statisztika a nyugdíjpénztárakat nem tekinti a közületi szektor részének, ezért az oda irányuló befizetések növelik az államháztartási deficitet. Lengyelországban a nyugdíjalapokba történő transzfert az államháztartáson belüli mozgásnak tekintik, amely nem növeli a hiányt.

Nagy az adósság

Amennyiben az Eurostat ezen a héten úgy dönt, hogy a nyugdíjkasszák az államháztartás részét képezik, ez - mint ahogy Draskovics Tibor pénzügyminiszter a Reuters hírügynökségnek adott korábbi nyilatkozatában jelezte - akár egy százalékkal is csökkentheti az államháztartási deficit GDP-hez viszonyított arányát. Az idén a hiány 3,6 százalék körül alakulhat, jövőre pedig jóval három százalék alá kerül, vagyis akár 2007-es eurót is lehetővé tenne.

A hiányra vonatkozó szabály mellett azonban nem szabad elfelejteni, hogy feltétel az is: az államháztartás hiánya - leegyszerűsítve - folyamatosan csökkenő pályát mutasson, valamint hogy a bruttó államadósság a GDP hatvan százalékos referenciaértékeit ne haladja meg.

A költségvetés feletti viharfelhők elmúlásával pedig a Magyar Nemzeti Bank kamatpolitikája válna az első számú kérdőjellé. Az ugyanis a fennmaradó maastrichti kritériumok mindegyikére jelentős hatással van. Ennek megfelelően 2005-ben az infláció radikális csökkentésére, stabil árfolyamra és a tíz éves állampapír alacsony kamatszintjére lenne szükség.