Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Valamikor 2011 táján szívhatja vissza a munkaerőpiac azt a 150-200 ezer embert, akik a válság miatt veszítették el vagy fogják elveszíteni a munkájukat – vélik az elemzők. Ha beválik a jóslatuk, a szociális ellátó rendszert működtetőknek ilyen időtávra kell megoldást találniuk a növekvő munkanélküliségre.
Barcza György, a K&H vezető elemzője a korábbi évek tapasztalatai alapján úgy látja, a bruttó hazai termék (GDP) 2-3 százalékos növekedése a vízválasztó: efölött általában bővül a munkahelykínálat, ez alatt viszont csökken. Időközben viszont a potenciális GDP-növekedés üteme is lejjebb került, a korábbi 3 százalékról 2 százalék körüli szintre, vagyis a munkaerő-piaci küszöbérték is ennek megfelelően alacsonyabb szintre állhatott be.
Ha a becslések alsó, 150 ezres határát vesszük figyelembe, akkor a vállalkozásoknál foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete alapján havi 14 milliárd forint járulék kiesésével lehet számolni. Vagyis a gazdasági válság a leépítéseken keresztül éves szinten 168 milliárddal rövidíti meg a tb-kasszát.
Adóoldalon a veszteség 70,7 milliárd forint, ennyivel kisebb bevétel folyna be évente a költségvetésbe szja-ból egy ekkora mértékű, tartós, évekre elnyúló munkanélküliséget okozó leépítés esetén. Összességében tehát a közterheknél 238-240 milliárd forint az az összeg, aminek búcsút inthet az államháztartás.
Ez a számítás csak a vállalkozásoknál dolgozókkal kalkulál, mivel a költségvetési szférában - a kormány ígérete szerint - nem terveznek létszámcsökkentést. A kiesés még ennél is nagyobb lehet, figyelembe véve, hogy a leépítések azokban a szektorokban történnek - például autóipar -, ahol az átlagosnál nagyobb a jövedelem.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
