8,5 százalék maradt a kamat

2008.09.29. 14:03
A várakozásoknak megfelelően 8,5 százalékon hagyta az irányadó jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Az inflációs nyomás enyhülése, a kedvező költségvetési és a lanyha növedkedési adatok egyre inkább arra mutatnak, hogy még az év vége előttt sor kerül a kamat csökkentésére.

A piaci várakozásoknak megfelelően már a negyedik egymást követő hónapban hagyta változatlanul a jegybank monetáris tanácsa a májusig több lépésben 8,5 százalékosra emelt alapkamatot. Az MNB vezetői továbbra is úgy látják, hogy a magyar gazdaságot visszafogott növekedés és az infláció lassú csökkenése jellemzi. Az infláció mérséklődését a negatív kibocsátási rés, azaz a potenciálistól elmaradó tényleges gazdasági növekedés is segíti. Ugyanakkor a globális folyamatokból fakadó bizonytalanságok az elmúlt időszakban jelentősen növekedtek, aminek következtében drágultak a hitelfelvételi lehetőségek, ami viszont növeli az inflációs nyomást. Emellett a reálbérek növekedése továbbra sincs összhangban a termelékenység-növekedéssel és az inflációs céllal. Ezért addig nem tartják indokoltnak a szigorú monetáris kondíciók lazítását, amíg a nemzetközi és hazai folyamatok nem jelzik egyértelműen a felfelé mutató inflációs kockázatok tartós csökkenését.

A döntés nem keltett meglepetést. A Reuters múlt heti elemzői felmérésében minden válaszadó azt várta, hogy változatlan marad az alapkamat. Egyöntetű maradt az a vélemény is, hogy az év eleji kamatemeléseket már nem követi újabb, a bank következő lépése a kamatok lazítása lesz.

A kérdés az, hogy ez mikor következik be. A kamatcsökkentési várakozások erősödését mutatja, hogy egyre több elemző hozta előre annak várt dátumát. A múlt héten fordult elő először, hogy elő, hogy a többség szerint a kamatcsökkentésre még a jövő év előtt sor kerülhet. Emellett a jövő évi lazítást valószínűsítő előrejelzések az év elejére koncentrálódnak. A gazdasági kutatóintézetek, így a Kopint-Tárki, az Ecostat és a GKI is a kamatvágások idei elkezdését valószínűsítik.

A kamatkilátások javulásást elsősorban a növekedési kilátások romlása okozza, amely az ország fő exportpiacának, az euróövezetnek a gazdasági lelassulásából következik. Ezért idén a hazai gazdaság bővülése elmarad a korábban becsült 2,5 százaléktól, várhatóan mindössze 2,1-2,2 százalék körül lesz, és jövőre sem sokkal rózsásabbak a kilátások. Eközben az inflációs aggodalmak csökkennek. Az idén eddig 6,5 és 7,1 százalék között ragadt be az infláció, azonban az olajárak csökkenése miatt az év hátralévő része határozottabb lassulást hozhat az áremelkedések ütemében. A szeptemberi éves inflációra vonatkozó konszenzus 6,15 százalék, ami például a Kopint -Tárki szerint az év végére 5,4 százalékra csökkenhet. Javulást mutat a költségvetés egyensúlya is: az idei hiány a folyamatok változatlansága esetén még a tervezett 3,8 százalékosnál is kisebb lehet.

A nemzetközi piacok pénzellátása körül az utóbbi hetekben megnövekedett félelmek ugyanakkor kockázatokat jelentenek a fejlődő piacok, így a magyar számára is. Ez növeli többek közt a forint árfolyamának instabilitását, a kockázati prémiumok szélesedésével emeli a finanszírozási költségeket, ami csökkenti a jegybank hajlandóságát a lazításra.

A hazai fundamentumok kamatvágást jeleznek előre

Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makroelemzője is a nemzetközi pénzügyi krízis negatív hatásait emelte ki, ami jelenleg az állampapírpiac erős likviditáshiányában mutatkozik meg. Véleménye szerint, ha csak a hazai fundamentumokat tekintjük, megérett már az idő a kamatcsökkentésre. Így még 2008-ban esélyt lát akár 50 pontnyi vágásra, mivel a bérek oldaláról nem érzékelhető különösebb inflációs nyomást, és a jegybank elemzése szerint átlagosan 20 ezer forint körüli hordónkénti olajár mellett akár 3 százalékra is csökkenhet az inflációs ráta.

Az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósága csütörtökön tartja soros ülését, ahol szintén a 4,25 százalékos eurókamat szinten tartásáról döntenek. Az EKB-t a hírek szerint továbbra is jobban aggasztja a 2 százalékos célértéket jelentősen meghaladó euórövezeti infláció, mint a rossz növekedési kilátásokról szóló hírek. Az igen dinamikus (például a német) béremelési megállapodások tovább növelik az inflációs kockázatokat, miközben a hitelválság és a recessziós veszélyek miatt egyre erősebb nyomás nehezedik az EKB vezetőire, hogy csökkentsék a kamatokat.