További Magyar cikkek
A jegybank elemzése alapján a Magyarországon közelmúltban végrehajtott áfaváltoztatások hatása nem szimmetrikus: míg a 2004. januári 3 százalékpontos emelés átlagosan mintegy 2,5 százalékkal növelte, addig a 2006. januári 5 százalékpontos áfacsökkentés csupán átlagosan 1 százalékkal csökkentette az érintett termékek árszínvonalát. A Magyar Nemzeti Bankban Hamecz István ügyvezető igazgató vezetésével pénteken mutatták be az MNB-szemle decemberi számát, amelynek egyik tanulmánya Gábriel Péter-Reiff Ádám: Az áfa-kulcsok változásának hatása a fogyasztóiár-indexre című kutatása.
Magyarországon az Európai Unió többi tagországához viszonyítva a közelmúltban gyakoriak voltak az áfaváltozások. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy míg áfaemeléskor az emelés nagy része néhány hónap alatt megjelent a fogyasztói árakban, addig az áfakulcs csökkentése jóval kisebb mértékben mérsékelte a fogyasztói árakat, vagyis rövid távon az üzletek profitját gyarapította.
Az elején hat
Az elemzés kitér arra, hogy 2004. január 1-jétől a 12 százalékos középső áfakulcs 15 százalékosra emelése a jegybank adatbázisában szereplő 770 reprezentáns termék közül 213-at érintett. Az érintett reprezentáns termékek között túlsúlyban voltak az élelmiszerek, ezenkívül jelentősebb volt még a szolgáltatások, valamint a háztartási energia és egyéb cikkek közé tartozó termékek súlya. Ha 2004. januárjában a boltok egységesen és teljes mértékben áthárították volna az áfaemelést a fogyasztókra, 2,68 százalékkal növekedett volna az árszínvonal.
A kutatás eredményei szerint a középső áfakulcs 2004. januári emelése leginkább az élelmiszerek árára hatott: 1, 2 és 3 hónapos időtávon átlagosan 2,72, 3,31 és 2,95 százalékkal emelte az érintett termékek árát. Ez önmagában 0,50, 0,61, illetve 0,55 százalékponttal növelte a fogyasztóiár-indexet.
Az áfaemelés hatása 2 hónap alatt volt a legnagyobb, 3 hónap alatt már valamelyest kisebb. Ez azzal magyarázható, hogy az áfaemelés miatt olyan boltok is az áremelés mellett döntöttek, amelyek ennek hiányában nem változtattak volna az áraikon.
Négy helyett csak egy
A többi termékcsoport esetében viszonylag nagy, 1,5 százalék körüli hatás figyelhető meg a "háztartási energia, egyéb cikkek" kategóriában, míg a szolgáltatások és a ruházkodási cikkek esetében az átlagos hatás kisebb (bár a szolgáltatások esetében növekvő). Így az áfaemelés fogyasztóiár-indexre gyakorolt hatása majdnem teljes egészében az élelmiszerek árszintnövekedéséből származott: a teljes hatás 1, 2 és 3 hónapos időtávon 0,58, 0,71, illetve 0,64 százalékpont volt.
A 2006. januári áfacsökkentés hatására a felső áfakulcs 25 százalékról 20 százalékra mérséklődött. Az áfakulcs mérséklése által érintett termékek közül az élelmiszerek és a nem szabályozott árú energia súlya volt a legnagyobb, de a változatás a többi termékcsoportból is számos terméket és szolgáltatást érintett.
Az áfacsökkentés esetében a mérséklés teljes körű és azonnali begyűrűzése esetén az érintett termékek ára 4 százalékkal csökkent volna. A kutatási eredmények alapján szembetűnő, hogy a boltok átlagosan az áfacsökkentés mértékének csak a negyedével mérsékelték az érintett termékek árát, ami lényegesen kisebb annál, mint ahogy az áfaemelésre reagáltak. A szolgáltatások árai például az áfacsökkentés hatására szinte egyáltalán nem mérséklődtek. A legnagyobb mértékben a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, de a csökkenés mértéke még itt sem érte el a két százalékot.
Előrehozott áfacsökkentés
A piaci részesedés érdekében elvileg egyes boltok számára kifizetődő lehetett az árakat már az áfacsökkentés előtt mérsékelni (előrehozott áfacsökkentéssel). Ezzel a lehetőséggel 2005 végén valóban élt néhány, elsősorban elektronikai terméket értékesítő áruházlánc. A becslések alapján azonban ez a magatartás nem volt általános, ezért ennek az árindexre nem volt kimutatható hatása. Az üzletek árazási magatartásának elemzésénél figyelembe kell venni, hogy a legtöbb termék ára hosszabb távon emelkedik. Ennek megfelelően ha egy üzlet nem csökkentette egy termék árát, azzal egy későbbi áremelést is megspórolt.
A tanulmány alapján a 2004. januári áfaemelés, valamint a 2006. januári áfacsökkentés közös jellemzője, hogy az adókulcsok változásának hatása nem azonnal és nem automatikusan csapódik le a különböző boltok által meghatározott árakban. Mindkét esetben igaz, hogy a boltok nem teljes körűen és nem is feltétlenül az áfaváltozás mértékének megfelelően változtatták az áraikat. Az egy évre visszatekintő infláció 2004 januárjában 6,6 százalékos, 2006 januárjában 2,7 százalékos volt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
