Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Ilyen kicsi részvényállomány utoljára három esztendeje forgott a pesti parketten. A BÉT vérszegény teljesítménye főleg a papírok árfolyamesésének tudható be: a BUX április eleje és június vége között 9,4 százalékot zuhant, a részvények pedig összesen 533 milliárd forinttal értékelődtek le. Ehhez képest legfeljebb szépségtapasznak számít a negyedév alatt érkezett 4,8 milliárd forintnyi tőkeemelésekből származó bővülés.
A tőzsdei lejtmenetre a különböző befektetői csoportok eltérően reagáltak. Rendkívül heves eladási láz söpört végig az úgynevezett pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző cégek (például alkuszok, biztosításközvetítők, pénzváltók) körében, ezek összesített részvényállománya 3,2 milliárdról 10 millió forintra csökkent.
A helyi önkormányzatok bizalma is megrendült a hazai részvénypiacban. Ezt mutatja, hogy részvényállományuk három hónap leforgása alatt a negyedével, 18,24 milliárd forintra apadt. Tizedével esett a nettó eladónak számító külföldiek tulajdonában lévő papírok értéke is; az állomány július végén már alig 4500 milliárd forintot tett ki, ez három és fél éves negatív rekord. Szintén nettó eladók voltak a pénzügyi intézmények, amelyek részvénybefektetései 40 milliárddal mérséklődtek, nagyrészt annak köszönhetően, hogy az OTP Bank visszaadta kölcsönkapott Mol-papírjait.
A kisbefektetők és a hazai cégek azonban nettó részvényvásárlóként bizalmat szavaztak a tőzsdei társaságoknak. A háztartások 7 milliárd forintért vettek papírokat, ám veszítettek az ügyleteken, így teljes részvényállományuk a negyedév alatt 6,46 százalékkal mérséklődött, és a 2006-os szintnek megfelelő 300 milliárd forint alá csökkent. A nem pénzügyi cégek is pórul jártak a tőzsdén. Összesen 160 milliárdot költöttek részvényekre, ennek harmadát viszont el is bukták befektetéseiken, így a negyedévben alig több mint 100 milliárd forinttal hizlalták részvényportfólióikat.
A tőkepiacok hanyatlása a befektetési alapok vagyonán is nyomot hagyott. A belföldi cégek által kibocsátott befektetési jegyek állománya az árfolyamesések miatt 61 milliárd forinttal csökkent. Ennél is nagyobb érvágást jelentett azonban az alapkezelőknek a befektetői bizalom csorbulása, az ügyfelek ugyanis a rossz hozamok láttán 78 milliárdot vettek ki az alapokból, amelyek összvagyona így június végére 3047 milliárdra apadt. A befektetési jegyek zöme mintegy 2140 milliárd forint értékben egyébként még mindig a háztartások tulajdonában van, rajtuk kívül a biztosítóknak, a nyugdíjkasszáknak és a pénzügyi közvetítőknek volt nagyobb állományuk.
A részvénypiacinál kisebb mozgás volt az állampapírszegmensben a második negyedévben. A teljes állampapír-állomány 1,11 százalékkal, 15 452,14 milliárd forintra nőtt, a gyarapodás azonban főleg a csak pénzügyi vállalatok számára elérhető MNB-kötvényeknek köszönhető, ezek állománya 200 milliárddal, 811 milliárd forintra gyarapodott. A „nagyközönség” számára is hozzáférhető állampapír-állomány valójában csökkent. A hosszabb lejáratú államkötvények eszközértéke 100 milliárddal, 12 273,42 milliárd forintra süllyedt, miközben a kincstárjegyeké 70 milliárddal, 2367,29 milliárd forintra nőtt.
A szóban forgó időszakban jó pár befektetési szakember nyilatkozott úgy, hogy érdemes lenne hosszú távú kötvényekbe fektetni a pénzt. A tanácsot azonban a jegybanki statisztika szerint leginkább csak a biztosítók és a nyugdíjpénztárak, illetve az államháztartás intézményei fogadták meg. Ők valószínűleg jól is jártak, hiszen július eleje óta már 4-5 százalékot kereshettek hosszú lejáratú kötvényeiken. Kincstárjegyekből főleg az államháztartás és a külföldi intézményi befektetők spájzoltak be.
A központi önkormányzat és a helyiek 164 milliárd forint fölé növelték portfóliójukat, ez a jegybank 2001 óta vezetett statisztikája szerint rekordnak számít. Szintén csúcsot döntött a külföldiek tulajdonában lévő kincstár-jegyállomány, amely a másfélszeresére, csaknem 200 milliárd forintra nőtt a negyedév alatt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
