Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Egy évig is eltarthat, mire az Európai Bíróság elé kerül a lex Mol ügye, azután, hogy kedden a jogsértési eljárás első lépéseként a bizottság hivatalos felszólítást küldött a magyar kormánynak. Ebben több kifogást fogalmaz meg Brüsszel a stratégiai fontosságú közszolgáltató vállalatokra vonatkozó jogszabállyal kapcsolatban, és magyarázatot kér Budapesttől.
A tagállamoknak két hónap alatt kell felelniük egy ilyen felszólításra, majd a bizottságnak meg kell vizsgálnia a választ. Ez egyszerű esetekben – például amikor egy közösségi jogszabály átvételének elmulasztása a vád – csupán formalitás, de a nemrég elfogadott magyar törvény bonyolultabb ügy, itt érdemben meg kell vizsgálni a magyar álláspontot, és ez a hasonló esetek tapasztalatai alapján öt-hat hónapot vehet igénybe.
Csak ekkor adhatja ki Brüsszel az eljárás második lépcsőfokának számító, úgynevezett indoklással ellátott véleményt. Ha erre sem érkezik megfelelő válasz Budapestről, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy; ez mostantól számítva legalább nyolc-tíz hónapot, de inkább egy évet vehet igénybe.
Természetesen maga a bírósági eljárás is hosszadalmas, a korábbi hasonló ügyek tapasztalatai alapján az egész folyamat több évig is elhúzódhat. Ha az uniós törvényszék végül kimondja a jogsértés tényét, akkor a törvény miatt időközben kárt szenvedett felek a nemzeti bíróságoknál kereshetnek jogorvoslatot.
Várható volt, hogy az Európai Bizottság jogsértési eljárást indít Magyarország ellen a lex Mol ügyében – mondta a Világgazdaságnak Stephen Kinsella, a Sidley Austin LLP uniós versenyügyekkel foglalkozó osztályvezetője. A brüsszeli jogász valószínűnek tartja, hogy a magyar kormány az eljárás során nem tudja megvédeni a törvényt, hiszen a lehetséges érveket már az eddigi egyeztetések alatt bevetették, és azok szemmel láthatóan nem győzték meg a bizottságot.
Így alighanem az Európai Bíróság elé kerül az ügy, és az valószínűleg Budapestet elmarasztaló ítélelet hoz – mondja Kinsella. Ez szerinte másfél-két évig tarthat, de kérdés, hogy a magyar kormány hajlandó-e az utolsó pillanatig várni, vagy még a bírósági döntés előtt módosítja az inkriminált törvényt.
A csökönyösség nemcsak politikai szempontból lehetne kínos, hanem utólagos kártérítési perek kockázatát is felvetné, hiszen azok a cégek, amelyek időközben a törvény miatt elesnek bizonyos üzletektől, nyilván érvényesítenék igényeiket a nemzeti bíróságok előtt – véli a versenyjogi szakértő.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
