További Magyar cikkek
Külföldi és hazai elemzők ma jellemzően valamivel 40 százalék fölé teszik a Mol kvázi sajátrészvény-állományát, azaz a vállalat összes részvényének azon hányadát, mellyel a cég, gyakorlatilag a menedzsment rendelkezik. A hazai jogszabályok értelmében azonban ezek aránya maximum tíz százalék lehet: a Mol ezzel kapcsolatos törvénysértésére ugyan több utalás is elhangzott, például az OMV részéről, de tényszerűen, noha vizsgálat is folyamatban volt, ezt illetékes hatóság soha nem állapította meg.
Most sem ezért bírságolta céget a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, noha a két törvénysértés miatt kiszabott összesen 48 millió forintnyi bírság szoros összefüggésben áll azzal, hogy a Mol szinte az egész nyáron vásárolta saját papírjait a tőzsdén.
Mindez úgy volt lehetséges, hogy miközben egyes, a részvénykönyvben szereplő tulajdonosok mögött a piac, bizonyítékok nélkül ugyan, de már korábban is a menedzsmenthez köthető köröket sejtett, a Mol nyáron két kölcsönügyletet is kötött. Mivel a cég közgyűlése tíz százalékos mértékig – a törvényi plafonig – engedélyezte saját részvények vásárlását, a Mol nagyságrendileg két tíz százalékos pakkot, részben azok megvásárlása után kölcsönadott az OTP-nek, illetve az állami tulajdonú MFB Investnek. (Az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor tagja a Mol igazgatóságának.) Így alakult ki az elemzésekben visszatérően szereplő, más-más tulajdonosok kezén lévő, de a menedzsmenthez sorolt mintegy 40 százalékos részvénycsomag, mely elégséges lehet ahhoz, hogy a cég visszaverje az egyébként a vásárlásokat jelenleg 20,2 százalékos tulajdonosként, és informális felvásárlóként is élesen kritizáló OMV kísérletét.
A PSZÁF már a nyáron vizsgálatot indított annak tisztázásra, június 15-től milyen ügyletek születtek a Mol részvényekre. (A dátum az OMV első, tulajdoni hányadának 10-ről 18,6 százalékra való emelésénék bejelentését megelőző tíz napot is bevonja a vizsgálatba.) A piacfelügyeleti eljárás célja volt annak megállapítása, hogy a nevezett időpontot követően sérültek-e a piacbefolyásolásra, a bennfentes kereskedelemre, illetve a vállalatfelvásárlásra vonatkozó egyes törvényi rendelkezések – áll a most meghozott határozatban, mellyel a felügyelet le is zárta a vizsgálatot. (A vizsgálat keretében korábban egy millió forintra bírságolták a Molt az eljárás akadályozása miatt, illetve 25 millió forintra az OMV-t, annak szeptember 25-i bejelentése, informális felvásárlási ajánlata miatt).
A felügyelet vizsgálatában megállapította, hogy a Mol elmulasztotta a rá vonatkozó, az MFB Invest Zrt-vel való szerződéskötésének kapcsán, valamint az IES, és a Tifon akvizíció kapcsán felmerült bennfentes információt haladéktalanul közzé tenni, holott azt a vonatkozó törvényi rendelkezések egyértelműen előírják. A felügyelet szerint a Mol az említett három ügyletet megelőzően bennfentes időszakban, bennfentes információ birtokában, saját részvény vásárlására adott megbízásaival megsértette a tőkepiacról szóló törvény bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
