400 milliárdos adócsomag körvonalazódik

Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnap, a szocialista frakció előtti beszédében emelte a tétet a jövő évi adócsomag kapcsán és megint új mozgásteret említett. A Népszabadság értesülése szerint a miniszterelnök-pártelnök 400 milliárdos mozgástérről beszélt a 2009-es adóváltoztatások keretéről szólva. Arról nem szólnak a hírek, hogy a 400 milliárdot mire fordítanák, ám az elmúlt hónapok, különösen elmúlt hetek nyilatkozata alapján az a valószínű, hogy a munkavégzés terheit enyhítenék, korlátozott járulékcsökkentés lehet az irány, bizonyos körben.

Lapunk megítélése szerint nem teljesen világos, hogyan is kell értelmezni ezt az összeget. Gyurcsány a hírek szerint az adórendszer átalakításával, benne különösen az adókedvezmények megrostálásával és az egyszerűsítéssel kívánja előteremteni ezt a mozgásteret. Ez alapján gondolhatnánk azt, hogy ezekkel a közelebbről nem ismert intézkedésekkel 400 milliárddal növelnék a bevételeket, hogy aztán más lépésekkel ugyanennyivel könnyítsenek bizonyos adóterheken, így az összes elvonás nem változna. A 400 milliárdos "fedezetkeresés" az adókedvezményeknél és az egyszerűsítéssel lapunk megítélése szerint azonban a valóságtól elrugaszkodottnak mondható (erről lásd később), így pedig elképzelhető, hogy a 400 milliárdos mozgástér egy részét az elvonási szint mérséklésére használják.

A 2009-es hiánycél elérésében egyáltalán nem biztosak a mérvadó elemzők. A szocialisták több ízben is határozottan kijelentették, a kiadási oldalhoz nem nyúlnak, a kiadások lefaragásához nem hajlandóak hozzáfogni, márpedig így, figyelembe véve a deficitlefutási pálya körüli bizonytalanságot, veszélyes lenne adót csökkenteni. Igaz ez még úgy is, hogy az idei költségvetési egyenleg majdnem biztos, hogy jobb lesz a tervnél, így egy alacsonyabb bázis elvileg könnyebbé tenné a jövő évi deficitmérséklési cél elérését.

Múltidézés

Érdemes felidézni, hogy a kormányfő februárban még három adócsomag-változatot "bocsátott társadalmi vitára", közülük is a 200-250 milliárdos csökkentést eredményező verziót, a korlátozott körre érvényes járulékfókuszút preferálta. Márciusban aztán Veres János pénzügyminiszter már pedzegette, hogy a felére apadt a mozgástér, aztán Gyurcsány a pénzügyminiszterrel karöltve kerek-perec kijelentette, nincs mód adócsökkentésre. Most egy jóval nagyobb összeget említett tehát, igaz, azt csak a mozgástérre értve, ám nem kizárt, hogy mégis az adómérséklés is a célok között szerepel.

Honnan jönne össze 400 milliárd?

Visszatérve a 400 milliárdos mozgástér előteremtésére: a mostanában nagyon népszerű adórendszerbeli egyszerűsítéssel ilyen rövid időtávon aligha érhető el érezhető könnyítés. Az adókedvezményeknél néhány százmilliárdos megtakarítás nem tűnik reálisnak (pedig több mérvadó szakértői vélemény szerint is a kedvezmények megnyirbálása indokolt lenne). A személyi jövedelemadónál például tavaly egy sor adókedvezmény megszűnt és a most a rendszerben levők 70 milliárd forint körüli összeget tesznek ki (például élet- és nyugdíjbiztosítás utáni adókedvezmény, nyugdíj-előtakarékossági kedvezmény, önkéntes pénztári kedvezmény, családi adókedvezmény). Az adóterhet nem viselő járandóságok miatt 30 milliárd körüli összegtől esik el az állam. A társasági adónál a 2006-os adatok alapján 110 milliárd forint adókedvezményt érvényesítettek a cégek.

Hiba lenne azonban azt gondolni, hogy az szja- és a tao-kedvezmények egy tollvonással történő megszüntetése 2009-re jelentős bevétellel járna a büdzsé szempontjából, hiszen az átmeneti szabályok és a szerzett jogok védelme miatt jóval kisebb összeget lehetne spórolni jövőre, mint a három említett summa eredője.

Az szja-ban még egy tétel jöhetne szóba elvileg, ám az politikailag nagyon érzékeny terület, a szocialista kormány regnálása alatt mindannyiszor büszkén hangoztatta, hogy ők vezették be és tartották fenn az adójóváírás intézményét. A minimálbért majdhogynem teljesen adómentessé tevő adójóváírás éves szinten 280-290 milliárdot emészt fel, ám - mint említettük - kis esélyt látunk rá, hogy ehhez hozzá merjen nyúlni a kabinet még akkor is, ha közgazdaságilag indokolható lenne a lépés.

Az adórendszer átalakításába az adókedvezmények megnyirbálásán túl beletartozhat egyes adónemeknél az emelés, más adónemeknél pedig a tehercsökkentés. Elméletileg áfaemeléssel, a jövedéki adó növelésével lehetne pluszbevételt teremteni más adófajtáknál a könnyítésre, ám a szocialisták eddigi hozzáállása, kormányzati tisztségviselők nyilatkozatai alapján nehezen elképzelhető, hogy az áfaemelés eszközét bevetnék a szocialisták.

Egy koherens programra nem voltak kíváncsiak

Érdemes felidézni, hogy nemrég négy közgazdász egy koherens, átfogó programot dolgozott ki, melyben 1000 milliárdos adócsökkentést tartanak szükségesnek a növekedés felpörgetése érdekében, a forrást pedig 300 milliárdos adóemeléssel (áfa és jövedéki adó), valamint 700 milliárdos kiadáscsökkentéssel - benne a torz ösztönzési rendszer kijavításával - teremtenék elő. Jelzésértékű lehet, hogy a szocialisták múlt héten csak a helyzetelemzés ismertetése miatt hívták meg a kormányülésre a program szerzőit, ám javaslataikra már nem voltak kíváncsiak.